Szavait a TASSZ jelentése alapján az MTI is szemlézte. Vologyin szerint a magyar parlament azzal a kéréssel fordult a dumához, hogy „egyesítsük erőfeszítéseinket annak érdekében, hogy megvédjük a kisebbségek jogait, elsősorban a nyelvtanulás terén. Miután a Verhovna Rada (az ukrán parlament) elfogadta a nyelv- és az oktatási törvényt, az Ukrajna területén élő népeket megfosztották ettől a joguktól " – fogalmazott az orosz házelnök.
Mivel sem az orosz, sem a magyar hírügynökség nem pontosítja, hogy mikor és milyen formában intézte ezt a kérést a magyar országgyűlés a moszkvai törvényhozáshoz, magyar parlamenti képviselőktől érdeklődtünk. Ám úgy tűnik, az országgyűlés ilyesmiről nem szavazott. A magyar javaslat azonban lehet a parlamenti diplomácia része is, nemrég ülésezett például az orosz-magyar baráti tagozat, ahol megfogalmazódhatott ilyen magyar kérés is, vagy akár az országgyűlés elnökének kezdeményezése is lehet. A parlament sajtóosztályához intézett kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ.
A magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatokat az utóbbi időben az ukrán parlament által elfogadott oktatási és nyelvhasználati törvény árnyékolja be. Az Ukrajna területén élő nemzeti kisebbségek által is jogfosztónak tartott törvények ellen nemcsak Magyarország, hanem a szintén érintett Románia is tiltakozik, nemzetközi fórumok is bírálták. Diplomáciai háború azonban csak Magyarország és Ukrajna között bontakozott ki, Budapest tiltakozásképpen rendre blokkolja a NATO- Ukrajna csúcstalálkozókat.
A magyar – ukrán viszony a kijevi elnök- és kormányváltás ellenére is egyre fagyosabb. Hétfőn is bekérették a kijevi magyar nagykövetet az ukrán külügyminisztériumba. Az Íjgyártó Istvánnak átadott tiltakozó jegyzékben az ukrán külügy elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy nemrég adott interjújában a magyar nagykövet kárpátaljai autonómiát emelgetett, valamint azt is nehezményezték, hogy Budapest továbbra is blokkolja a NATO-Ukrajna Bizottság tevékenységét.
