Az automatizáció ugyanakkor nem jár feltétlenül az érintett szakmák megszűnésével, a legtöbb foglalkozás esetében csupán részfeladatokat lehet az új technológiákkal kiváltani - derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK- GVI) elemzéséből.
A kutatók a rutinszerű, egyszerűen leírható, és ebből adódóan leprogramozható, illetve robotok és számítógépek által kiváltható feladatokat tekintették automatizálhatónak. Ez alapján a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerében (FEOR) szereplő szakmák közül 122 egyáltalán nem automatizálható, 172 pedig csak kis részben. További 90 szakma részfeladatainak viszont a többsége, 26 szakmának pedig szinte az összes részfeladata kiváltható az új technológiákkal.
Ez alapján minden ötödik magyar munkavállaló részben vagy egészben automatizálható feladatokat végez munkája során, a foglalkoztatottak 28 százaléka pedig olyan szakmában dolgozik, ahol az automatizálás kiegészítő szerepet tölthet be. A dolgozók 18 százaléka ugyanakkor gépek által egyáltalán nem kiváltható munkát végez, 9 százalékuk pedig olyan szakmában dolgozik, ahol a feladatok többsége nem automatizálható.
Az automatizálható szakmákban dolgozók aránya a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások esetében a legmagasabb, de jelentős arányban végeznek részben vagy egészében automatizálható feladatokat az ipari, építőipari foglalkozásokban, az adminisztrációs szakmákban, a gépkezelő, összeszerelő és járművezető szakmákban és a mezőgazdaságban is. A legkevésbé automatizálható foglalkozásoknak a felsőfokú végzettséget igénylő szakmák tekinthetők. A GVI kutatói a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások, illetve az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások esetében nem is találtak olyan szakmákat, amelyek teljes egészében automatizálhatóak lennének.
