Már nincs hatályban a központi közigazgatásban november 6-tól felvételi tilalmat elrendelő kormányhatározat – erősítette meg érdeklődésünkre a Kormányzati Tájékoztatási Központ. Azt azonban változatlanul nem lehet tudni, miért volt szükség egyáltalán az idén már harmadszor elrendelt létszámzárlatra. Erre a kérdésre ugyanis mindössze annyi választ kaptunk: az „intézkedés hatását kiértékeljük, ez folyamatban van”.
A múlt hónap közepén Gulyás Gergely arról beszélt egy kormányinfón, hogy a választások után átalakult önkormányzati hivatali összetételt akarják felmérni, de a területen dolgozó szakszervezetek szerint sokkal inkább a kormányhivatalok újabb létszámleépítéséhez akart a kormány tiszta képet kapni, amikor az utóbbi hetekben arról faggatta a tisztviselőket, ki készül nyugdíjba, netán ki gondolkodik másfajta karrierben.
A kormányhivatali dolgozók szerint a felmérésnek nincs sok értelme, hisz aki tehette, már otthagyta ezt a munkát, ráadásul az év elején, majd márciusban is csökkentették a kormányhivatalok engedélyezett létszámát, miközben a szakemberhiány miatt kormányablakokat kellett bezárni. Papírt ugyan még nem láttak a 2020 januárjától engedélyezett hivatali létszámokról, de informátoraink szerint a folyosókon az a hír terjed, hogy újabb létszámcsökkentésre készül a kormány valamennyi kormányhivatalnál.
Mindeközben a parlament előtt fekszenek azok a törvénymódosító javaslatok, amelyek hosszú távon a mostaninál sokkal hátrányosabb helyzetbe hoznák a kormányhivatali dolgozókat a kormányzati igazgatásról szóló, egy éve elfogadott törvény (Kit.) rájuk történő kiterjesztésével. Az indoklás szerint maguk a dolgozók kérték, hogy egységes szabályozás vonatkozzon a minisztériumi és kormányhivatali dolgozókra, de a szakszervezetek ezt finoman szólva is kétségesnek tartják. Aligha akad ugyanis olyan ember, aki kevesebb fizetett szabadságot és a kiszámítható előmeneteli rendszer megszüntetését követeli. Agg Géza, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) alelnöke önmagában azt is elképesztőnek tartja, hogy az egyéves Kit.-hez máris 100 oldalas törvénymódosítást terjesztett be a kormány, a járási hivatalok, a megyei kormányhivatalok működését átszabó javaslatokkal együtt majdnem 250 törvényt érintenek a változások.
A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) és a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete (TBDSZ) vezetői részletesen is összegezték a kormányhivatali dolgozókra és így áttételesen az ügyfelekre váró hátrányokat. Ez utóbbi szempontból az egyik legfontosabb változás, hogy a módosítások elfogadása után nem kötik semmilyen közigazgatási képzettséghez az új dolgozók felvételét, s azt sem várják el, hogy közigazgatási képzésen vegyenek részt, viszont sokkal szabadabban lehet majd őket más feladatra átirányítani, mint amit az eredeti kinevezésük alapján végezniük kellene. „A gyárakban, a szalag mellett dolgozó betanított munkások munkahelyeit cserélgetik így” – szól a felháborodott hangú szakszervezeti értékelés.
