Második napirendi pontként tárgyalta volna hétfő délelőtt az Országgyűlés Népjóléti Bizottsága Szél Bernadett független parlamenti képviselő határozati javaslatát, ami a fóti Károlyi István Gyermekközpont – ismertebb nevén a fóti gyermekváros – ügyében teremtett volna tisztább képet, de a bizottság többségben lévő kormánypárti tagjai távol maradtak, így – határozatképtelenség miatt – az ülést el sem lehetett kezdeni.
Szél Bernadett javaslata azt tartalmazza, a kormány:
azonnali hatállyal állítsa le a fóti Károlyi István Gyermekközpontban gondozott speciális szükségletű gyermekek gondozási helyének megváltoztatására irányuló eljárásokat,
helyezze hatályon kívül a 2016-ban elfogadott, a Gyermekközpontban nyújtott ellátások új helyszíneken történő megszervezéséről szóló nem nyilvános kormányhatározatot, és biztosítsa a Gyermekközpont megfelelő működéséhez szükséges forrásokat, valamint
állítson fel egy állandó Gyermekvédelmi Egyeztető Fórumot a gyermekvédelmi intézmények átszervezésével, valamint a gyermekotthoni férőhelyek kiváltásával kapcsolatos döntések átláthatóvá tétele, szakmai megalapozása és a folyamatok monitorozása érdekében.
Szél Bernadett szerint botrányos, hogy a Fideszt annyira hidegen hagyja a gyermekvédelem ügye, hogy még az arról szóló bizottsági ülésen sem jelennek meg képviselőik. A politikus jelezte: Kövér László házelnökhöz fog fordulni az ügyben, hogy kiderüljön, mit gondol párttársai munkamoráljáról. Korózs Lajos, a Népjóléti Bizottság szocialista elnöke lapunknak azt mondta: a fideszes képviselők ezzel csak az érték el, hogy újra a bizottság napirendjére kerül majd a javaslat, „így újból beszélünk majd róla”. Ám mivel az őszi ülésszaknak jövő hét szerdán vége, elképzelhető, hogy erre már csak a februárban kezdődő tavaszi ülésszakban fog sor kerülni.
A fóti gyermekközpont felszámolását három éve jelentette be a kormányzat, az intézményben gondozott gyerekek és a dolgozók azóta bizonytalanságban élnek. A központ a fóti Károlyi-kastély több tízhektáros, ősfás parkjában működik a város központi részén. A közhiedelemmel ellentétben a gyerekek nem a kastélyban, hanem 8-10 fős lakóotthonokban élnek. Épp ezért érthetetlen, miért akarja a kormány a szakmai szempontokat figyelmen kívül hagyva már most is túlzsúfolt otthonokba, Kalocsára, Zalaegerszegre paterolni a gyerekeket. Sokak szerint inkább a kastély megszerzése áll a háttérben, melynek a kormány bevallása szerint is „új funkciókat” akarnak adni.
