Madrid;ENSZ-klímacsúcs;klímavészhelyzet;

- Klímacsúcs klímavészhelyzetben

Kétszáz ország 25 ezer képviselője kezdi meg ma a tanácskozást a spanyol fővárosban.

Az ENSZ klímaügyi konferenciáján, a COP25-ön tervek szerint a 2015-ös párizsi klímaegyezmény végrehajtásának azon részleteiről tárgyalnának a világ vezetői, amelyekről a lengyelországi Katowicében tavaly december közepén rendezett kongresszuson nem sikerült megegyezni. Ez viszont, minden bizonnyal, nem lesz egyszerű, annak ellenérre, hogy csütörtökön az Európai Parlament is klímavészhelyzetet hirdetett.

Tavaly Lengyelországban alig két hónappal azután ültek össze a döntéshozók, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) klímajelentése meghúzta a vészharangot. A klímatudósok által készített ENSZ-jelentés arra figyelmeztetett, hogy a felmelegedés üteme sokkal gyorsabb, mint előzőleg hittük, mindössze 12 évünk van „a világ megmentésére”, a globális károsanyag-kibocsátást a számításaik szerint már csak 2030-ig van már csak lehetőségünk drasztikusan csökkenteni, 2050-ig pedig teljesen meg kellene szüntetni, ahhoz, hogy az iparosodás előtti időszakhoz képest 1,5 Celsius fokon belül tartsuk a hőmérséklet-emelkedést. Ellenkező esetben olyan pályára áll a bolygó melegedése, ami néhány évtizeden belül megszünteti az emberi civilizációt abban a formában, ahogy ma ismerjük.

Ennek ellenére a COP24-en elfogadták ugyan a párizsi egyezmény végrehajtásának szabálykönyvét, ám a klímavédelmi vállalások növelése elmaradt, a globális éghajlatvédelmi cselekvés felgyorsításáról nem született döntés. Tavaly olajhatalmai puccs történt: az Egyesült Államok, Oroszország, Szaúd-Arábia és Kuvait nem fogadta el a dokumentumban megfogalmazott javaslatok kötelező érvényű kezelését, csupán „tudomásul vették azt”. Washington Madridba is alacsony rangú – helyettes államtitkári színtű – delegációt menesztett, ami egyértelműen jelzi a Trump adminisztráció érdektelenségét a klímavédelmi kérdésekben. Donald Trump amerikai elnök egyik első intézkedéseként épp a párizsi klímaügyi egyezményből léptette ki országát, arra hivatkozva, hogy az igen hátrányos az amerikai gazdaságra nézve.

Azonban nem mindenki így látja a helyzetet Washingtonban sem. A Marcia Bernicat helyettes államtitkár vezette hivatalos küldöttség mellett részt vesz a madridi klímacsúcson egy 15 fős demokrata párti kongresszusi képviselői csoport, élén Nancy Pelosival. A demokrata házelnök azt hangsúlyozta, jelenlétükkel „az amerikai nép klímaügyi elkötelezettségét kívánják demonstrálni.”

Sanchez, a megmentőA spanyol fővárosnak alig egy hónap állt rendelkezésére a felkészüléshez. Madridot november 4-én választották hivatalosan új helyszínnek, miután a chilei kormány az országban zajló tüntetések hatására lemondta az esemény megtartását Santiago de Chileben. Chileben két éve folytak az előkészületek. Pedro Sanchez ajánlotta fel azonnal a lehetőséget, így került a december 2-13. közötti 25. klímacsúcs Madridba.

Ahogy a 2016-os népszavazási és az egy évvel későbbi előrehozott választási kampányt, úgy az idei december 12-i voksot megelőző korteshadjáratot is elkerülhetetlenül befolyásolja a London Bridge-i merénylet.