Az euró húsz évvel ezelőtti bevezetése óta a forint folyamatosan gyengülő pályán van, ám az elmúlt egy-két évben ennek üteme felgyorsult, ami nem független a kormány gazdaságpolitikájától. Pontosabban annak egyik záloga, mert a forint gyengítése révén versenyképességi előnyökhöz jut a magyar gazdaság. A gyengülés mértéke azonban időnkét ijesztő. Míg egy hónappal ezelőtt a 335 forintos euró miatt szörnyülködött mindenki, a héten már 337-es szintet is megütötte a forint, ezzel újabb történelmi mélypontot állítva be. A gyengülő trend a következő években is fennmarad, csak idő kérdése a 350 forintos szint elérése, hisz a leértékelődés a gazdasági növekedés egyik motorja, a kormánynak pedig addig kevésbé kell félnie egy választástól, amíg a növekedés fennmarad.
"Nem valamiféle külső okok, nem a világgazdasági lassulás, vagy valami ősi kipcsak átok sújtja szeretett pénzünket, hanem ez egy tudatos stratégia eredménye" – írta Zsiday Viktor befektetési guru pénzügyi blogjában. Zsiday szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) devizagyengítéssel próbál védekezni a világgazdasági lassulás ellen, és ezt könnyedén eléri: „bőséges forintlikviditást tart, és ha megkérdezik tőle, hogy mi van a forinttal, elégedetten ránéz a monitorra, és közli, hogy minden rendben, szépen gyengül. Az MNB bármikor, könnyedén tudja beállítani a forint árfolyamát 300 és 350 között. Oda, ahova akarja (…) . Egyelőre tökéletesen elégedettek a forint gyengülő trendjével, tehát tartják az alacsony kamatokat - de nem biztos, hogy ez mindig így lesz” – zárja cikkét az elemző.
Nem a jegybank gyengíti a forintot, de hagyja a piacokat, hogy gyengítsék – árnyalta a befektetési guru által festet képet Palócz Éva. A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. igazgatója szerint az elmúlt hetekben ijesztően gyorsan kezdett esni a forint, és nagy kérdés, hogy mikor kellene lépni a jegybanknak, bár ennek a pénteki jelentős forinterősödés után (az euró folyama egészen 333 forintig esett) most kisebb a jelentősége. Török Zoltán a Raiffeisen Bank elemzője szerint a forint két évtizede - gyakorlatilag az euró bevezetése óta -, leértékelődő pályán van, ebbe a történetbe illeszkednek az elmúlt napok, hónapok történései is. Az utóbbi években annak lehettünk tanúi, hogy a leértékelő trenden belül kialakulnak átmeneti nyugalmi állapotok (amelyek akár négy évig is eltarthatnak), előbb 310 forint körül stabilizálódott a forint árfolyama, tavaly "elesett" a 320 forintos szint is, idén pedig a 330-at is átvitte az euró. Jelenleg úgy tűnik, hogy épp egy újabb stabilizáció elején tartunk, ám az új ingadozási szint magasabbra, 328-337 forintos sávba került. Kevésbé valószínű, hogy a közeljövőben eléri a 340-350 forintos szintet az eurót, de 2021-ben már nagy valószínűséggel 337 felett lesz az átlagos árfolyam – mondta Török.
Amíg a forint gyengülése az inflációt nem veszélyezteti a jegybanknak nincs formális kötelessége - hangsúlyozta Palócz Éva. Az inflációban nincsenek egyértelmű trendek, az elmúlt hónapokban a 3-3,5 százalékos sávban mozgott, és elvileg itt marad jövőre is. Vagyis az inflációs nyomás sem akkora, hogy a jegybankot kamatemelésre késztesse, aminek nem mellesleg forinterősítő hatása lenne. A forint gyengülése ráadásul számos exportra termelő vállalkozás esetében bevételnövelő hatású. Az importáló cégeket elvileg sújtja a forint gyengülése, de csak akkor, ha annak költségeit nem tudja a partnercégekre, végső soron a fogyasztókra hárítani.
A forintgyengülés egyértelmű oka, hogy MNB előtérbe helyezi azt a gazdaságpolitikai igényt, hogy a gyors növekedés miatt alacsonyak maradjanak a kamatok – mondta Török Zoltán. A három hónapos bankközi kamat idehaza 0,2 százalék, a környező országokban ennek a tízszerese. Ezt az alacsony kamatot látva a befektetők szívesen "fogadnak" a forint folyamatosan gyengülésére, hiszen látják, hiába magas az infláció MNB nem akar kamatot emelni. Ugyanakkor a magyar gazdaság elemi igénye is a forint gyengülése, hiszen az elmúlt három évben évi tíz százalékkal emelkedő bérek jelentős mértékben rontották a magyar gazdaság versenyképességét, amit a leértékelődés tud ellensúlyozni. Másként nem is lehetne ezt a béremelkedést menedzselni – tette hozzá az elemző.
A tartós leértékelődés hátulütője, hogy minden állampolgár euróban számított vagyona veszít az értékéből, legyen az pénzügyi megtakarítás vagy épp ingatlan, de ennek a jelentősége idehaza kisebb, mint például Horvátországban, ahol szinte mindent euróban számolnak. Török Zoltán szerint komoly érvek szólnak a stabil árfolyam mellett, de nem mindegy milyenek körülmények. Ha nem lenne ez az őrületes bérdinamika – akkor előnyösebb lenne a kiegyensúlyozott euróárfolyam, de jelenleg nem ez a helyzet.
