Két társadalmi csoport egészségügyi ellátásán is szigorítana az új társadalmi biztosítási törvény. A jövőben „büntetné” a rendszer azokat a külföldi munkát vállalókat, akik itthon és abban az országban is igénybe veszik a társadalombiztosítási ellátásokat, ahol dolgoznak, valamint azokat is, akik nem fizetik rendesen az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ők a jövő nyártól elveszíthetik a térítésmentes orvosi ellátást.
A most parlament előtt lévő, a társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvénytervezet szerint három havi tartozás (ez jelenleg 22500 forint) után érvénytelenítenék az adós taj-számát. Ez azzal jár, hogy az illető ezt követően nem juthatna térítésmentesen közfinanszírozott egészségügyi ellátáshoz, támogatott gyógyszerhez. A változás mintegy 100 ezer embert érinthet, most ugyanis ennyien fizetnek egyéni szolgáltatási szerződés keretében havi 7500 forintos járulékot.
A javaslatban a visszaélések visszaszorításával indokolták ezt a lépést. Most mások mellett például azoknak a diákoknak kell ilyen egyéni járulékfizetői szerződést kötniük, akik befejezték az iskolát, de még nincs munkájuk, vagy azoknak a nőknek, akik főállású feleségek, vagy fizetés nélküli szabadságukat töltik. Azokra is vonatkozik a változás, akik két munkahely között vannak és az utolsó munkában töltött napjuk óta több mint 45 nap telt el. Lapunk úgy értesült egy társadalombiztosítási szakértőtől, hogy akiknek járulék-tartozás miatt felfüggesztik a taj-számát, azok az egészségügyi jogviszony ellenőrzéskor az eddigi piros helyett úgynevezett barna lámpát kapnak. Míg korábban a piros lámpa csak figyelmeztetés volt arra, hogy tisztázni kell az adóhatóságnál a rendezetlen jogviszonyt, azaz csak az elmaradt járulékot kellett befizetni, addig a barna azt jelenti, hogy „egyéb okból” érvénytelen a biztosítás és csak készpénz-fizetés ellenében kaphatnak orvosi ellátást. Gyógyszert is támogatás nélkül teljes áron válthatnak ki a patikában.
Hasonlóan járnának azok is, akik egyszerre két országban is fenntartják a társadalombiztosítási jogosultságukat. A szabályok szerint egy embernek csak egy országban lehet biztosítása. Így aki külföldön vállal munkát, abban az országban jogosult a társadalombiztosítási ellátásokra, ahol dolgozik. Itthon ki kell jelentkeznie. Ám ezt sokan nem teszik meg, ha elmennek más országba dolgozni, hanem kiváltják az új lakhelyük szerinti biztosítást és Magyarországon pedig havonta fizetik egyéni szerződés keretében az egészségügyi szolgáltatási díjat. Egyelőre az érintettek azért nem buktak le, mert nincs egységes európai informatika rendszer. Ám a jövő júliustól hatályos társadalombiztosítási törvény bezárná az érintettek számára ezt a kiskaput. A javaslat szerint, akiről bármikor bebizonyosodik, hogy több országban is fenntartotta a biztosítási jogviszonyát, annak a Magyarországon igénybe vett orvosi ellátás költségeit utólag meg kell térítenie. Az E-Alap rendszeréből gyűjtik össze, hogy hol, mikor, milyen orvosi, vagy egészségügyi közszolgáltatást vett igénybe, és az adóhatóság adóként behajtja rajta.
A változásokkal kapcsolatban sok kérdés tisztázatlan, és nem is derül ki egyértelműen minden részlet a törvényjavaslatból, így például az, hogyan és mennyi idő alatt állítható vissza a térítésmentes ellátásra való jogosultság? A gyógyszertámogatás megszűnésével például mi lesz az életmentő terápiák esetében, így a cukorbetegek inzulinjával vagy a daganatos betegek folyamatban lévő kemoterápiájával?
