Három éves szünet után, Párizsban, december 9-én ülnek össze újra a kelet-ukrajnai válság politikai rendezéséről szóló minszki megállapodást tető alá hozó és annak végrehajtását felügyelni hivatott, úgynevezett normandiai négyek, azaz a német kancellár és a francia, orosz, ukrán elnök. A csúcstalálkozót még nyáron, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök választási győzelme után meglebegtette mind a német, mind a francia vezetés, a bejelentés pedig azt sugallta, hogy a rendezési folyamat zsákutcába jutása nem csak Moszkva, hanem a választásokon alulmaradt korábbi ukrán államfő, Petro Porosenko „sara” is volt.
A Párizsi csúcsig vezető út azonban ez esetben sem volt akadálymentes. Az előkészületek alacsonyabb szinten még kora ősszel elkezdődtek. Október elején az ukrán, orosz valamint az EBESZ és a szakadárok képviselőiből álló minszki kontaktcsoport tagjai megállapodtak a rendezési folyamat elindításában oroszlánrészt vállaló egykori német külügyminiszter, mai államfő, Frank-Walter Steinmeier nevét viselő úgynevezett Steinmeier-formula alkalmazásáról. Ez gyakorlatilag a luhanszki és donyecki szakadár „köztársaságok” különleges státusának Ukrajna általi biztosítását, valamint a szemben álló felek csapatainak szétválasztását jelenti a frontvonalban.
Ez viszont az ukrán nacionalista erők azonnali tiltakozását eredményezte, akik ezt elfogadhatatlan engedménynek tartják és Zelenszkij elnök Moszkvával szembeni kapitulációjaként értelmezik. Többek között azért is, mert Moszkva a volt német külügyminiszter javaslatának elfogadásához kötötte a minszki rendezési folyamatban való további részvételt. Eszerint a Donyec-medence különleges státust kap, amely ideiglenes jelleggel a szakadár területeken megtartandó választások napján, állandó jelleggel pedig azt követően lép hatályba, miután az EBESZ törvényesnek minősíti és kihirdeti a választások hitelesített eredményét. 2016-ban európai nyomásra el is fogadta azt az ukrán parlament, de a törvény mindmáig nem lépett hatályba. A Porosenko-adminisztráció azt kifogásolta, hogy a Steinmeier-formula nem rendelkezik az ukrán államhatár ellenőrzésének és az orosz csapatok térségből való kivonásának kérdéséről.
Zelenszkijnek azonban sikerült megnyugtatnia a kedélyeket, videoüzenetben biztosította az ukrán lakosságot, hogy „sohasem árulja el hazája érdekeit”, semmiféle különmegállapodást nem írt alá Moszkvával, a szakadár területeken pedig csak akkor rendeznek választásokat, ha sikerül teljes mértékben harcmentessé tenni és biztosítani az ukrán államhatár védelmét.
Az előkészületek hónapok óta folynak, egyelőre mindkét oldal tett látványos gesztusokat. Szeptemberben megtörtént az első nagy fogolycsere, az elmúlt hetekben a csapatszétválasztások a demarkációs vonal három főbb pontján megtörténtek, Oroszország november 18-án pedig visszaszolgáltatta Ukrajnának azt a vontató- és a két kis páncélozott hadihajót, amelyet a tavalyi Kercsi-szorosban történt incidens során foglalt le.
Az orosz gáz ukrajnai tranzitjának kérdésben is történt előrelépés, ennek tisztázását már augusztusban egy telefonos egyeztetés során fogalmazta meg a normandiai csúcs feltételeként Angela Merkel német kancellár Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. Merkel akkor sürgette a tranzitszerződést célzó tárgyalások felgyorsítását. A napokban az orosz Gazprom az év végén lejáró gáztranzitszerződés egyéves meghosszabbítására tett hivatalos javaslatot az ukrán Naftogaznak. Az orosz gázóriás viszont feltételekhez köti a megállapodást, abban az esetben hajlandó a szerződés nyélbe ütésére, ha a felek kölcsönösen lemondanak a nemzetközi bíróságokon és döntőbíróságokon egymás ellen benyújtott követelésekről, és ha a Naftogaz visszavonja az EU Bizottságához benyújtott kérelmét, amelyben a Gazprom elleni vizsgálatot javasol.
A párizsi csúcstól mindenki „konkrét” eredményt, a végrehajtás lépéseinek pontos határidőhöz kötését reméli. És nem először. Amennyiben sikerül előrelépni a befagyni látszó kelet-ukrán rendezés terén, az egyértelműen a folyamat újraindítását elsőként felvető és amellett látványosan kardoskodó Emmanuel Macron külpolitikai sikere lesz. A kérdésben korábban mérvadónak számító Angela Merkel álláspontja egyelőre nem látszik, a német kancellár nem igyekszik nyilatkozni, a résztvevőkkel való egyeztetést a házigazda Macron végzi nem kis sajtónyilvánosság mellett.
Az ukrán elemzők véleménye igencsak megoszlik a csúcs várható eredményei és az azt megelőző lépések kapcsán, abban viszont aránylag egyetértés van, hogy Zelenszkijnek választási ígéretétől eltekintve sincs igazán választása. A Macron-Putyin viszony javulása, Angela Merkel pozícióinak meggyengülése, valamint a Biden-botrány, az impeachmentet, azaz az amerikai elnök elleni alkotmányos vádemelési eljárást kirobbantó Trump-Zelenszkij telefonbeszélgetés mind olyan tényezők, amelyek kényszerhelyzetbe sodorták a béke ígéretével választást nyert egykori humorista ukrán elnököt.
