- Impozáns épület – magyarázta az épület felé fordulva fotósunk egy férfinak, aki megütközve nézte, miért fotózza valaki szombat reggel negyed kilenckor az ajkai erőművet.
- Nem idevalósi, ugye? – jött a válasz. – Mert ha ajkai lenne, nem impozánsnak, hanem büdösnek nevezné…
A férfi amúgy nem a tüntetésre érkezett, melyet délelőtt tízre hirdetett meg a Bakony Erőmű egykori villanyszerelője, megelégelve a várost immár hosszú ideje beborító bűzt és pernyét.
- Amikor 1943-ban megépült az erőmű, ez a hely még a város széle volt – mondta Kovács Attila -, mára viszont körbeérte Ajka, s így elmondhatjuk, a város közepén áll egy szemétégető.
A demonstráció szervezője meglehetősen elkeseredetten konstatálta, hogy alig ötvenen gyűltek össze tiltakozni, az előzetes reakciók alapján ugyanis több száz helybélit várt.
- Pedig a korom pártsemleges, mindenkinek hullik a fejére – sóhajtott lemondóan. – De láthatóan túl sok a fotelforradalmár, akiket csak otthon, a számítógép előtt zavar a környezetszennyezés.
Kovács Attila szerint a legnagyobb baj, hogy sokan nem is tudják, milyen veszélyeket rejt, hogy az erőmű nemcsak szenet, de mindenféle műanyagokat is éget.
- Klórgáz és dioxin kerül a levegőbe, előbbi, főleg a gyerekeknél okoz problémát, csípi a szemet, könnyezést, bőrviszketést okoz – állította –, utóbbi viszont elraktározódik a szervezetben, s hosszú távon komoly betegségekhez vezethet. De ha másokat nem érdekel a probléma, akkor nem tudok mit tenni. Napi nyolc órában dolgozom, ennél többet nem tudok tenni: a környezetvédelemből nem lehet megélni. A környezetszennyezésből láthatóan annál jobban…
A tüntetés iránti érdektelenség azért is lepte meg a szervezőt, mert a városban lakók elkeseredettségét mutatja, hogy az ajkai bíróság éppen pénteken ítélt 140 ezer forintos pénzbírságra közveszéllyel fenyegetés miatt egy 32 éves férfit, aki októberben e-mailen fenyegetett meg két helyi céget: amennyiben az üzem nem szüntetik be a város levegőjének szennyezését, felrobbantja őket. A leveleket a Le Bélier Magyarország Formaöntöde Zrt.-nek és Veolia Magyarország Zrt.-nek címezte.
Utóbbi tavaly év elején vásárolta meg az ajkai Bakony Erőmű 98 százalékát. A településen és környékén élők reménykedtek, a tulajdonosváltással megoldódik a levegőszennyezés, mely évek óta komoly problémát jelent: a hulló pernye mennyisége akkorra az elviselhetetlenségig nőtt. A korábbi tulajdonosok - a Carbon Investment Kft., a DG Energia Holding Kft., az IFBL Szolgáltató és Vagyonkezelő Kft. nagyjából 25-25 százalékkal bírtak, a maradékon kisbefektetők és önkormányzatok osztoztak – nem foglalkoztak a problémával, ahogy a veszprémi kormányhivatal sem: a városvezetés szerint nem véletlenül, hiszen az előző tulajdonosi kör jó kapcsolatban állt a kormánypártokkal. Így Ajka hiába jelezte, hogy a cég hamis adatokat közöl folyamatosan, hiszen az online mérések négyszer akkora terhelést mutattak, mint amit a cég elismert.
Éppen ezért hitték a bakonyi váltásban a Veolia színrelépésekor, hogy nem csak átvitt értelemben lélegezhetnek fel. A cégvezetés a bemutatkozó sajtótájékoztatón azt ígérte, igaz, többlépcsős folyamat során, de Magyarország legkorszerűbb létesítményei közé emelik az ajkait, melyet a lehetőségekhez mérten a lehető legnagyobb arányban biomassza alapúvá akartak alakítani.
- Biomassza, mi?! – háborgott az egyik tüntető. – Elégetnek itt minden mocskot, szemetet, de akik itt dolgoznak, azt mondják, hónapok óta hozzák be Németországból a műanyaggal bevont furnérlemezeket, az kormol itt mindent.
- Tavaly csináltuk meg a szigetelést a házon – magyarázta egy másik demonstráló, Horváth Gyula -, sárgára lett befestve, de most már inkább szürkék a falak.
- Nem lehet teregetni a teraszra vagy az udvarba, mert koszosabb lesz a ruha, mint volt – szólt közbe egy asszony.
- Ha azt akarnám, hogy normálisan nézzen ki a kocsi, naponta kétszer kellene mosatnom – így egy harmadik felháborodott ajkai.
A Veolia egy nappal a demonstráció előtt közleményben reagált az ajkai helyzetre. Ebben a cégvezetés állította, hamarosan befejeződik az erőmű 10-es kazánjának korszerűsítése, tavasszal pedig két újabb kazán felújítása kezdődhet el.
- Az eddig elvégzett korszerűsítési munkálatoknak köszönhetően a két évvel ezelőttihez képest kevesebb mint felére csökkent a környezetvédelmi határérték túllépések száma – állította a közleményben Vollár Attila, az erőmű vezérigazgatója, aki szerint az újabb kazánkorszerűsítések után tovább csökken majd a károsanyag-kibocsátás. Továbbra is cél a biomassza-részarány növelése, valamint elismerte, a teljes tüzelőanyag mennyiségén belül 5 százalékban úgynevezett SRF (Solid Recovered Fuel) terméket égetnek el, mely elsősorban papírból és anyagában már nem újrahasznosítható műanyagból áll – ez amúgy a cég szerint klórmentes, kereskedelmi forgalomban értékesíthető tüzelőanyag, amelynek energetikai célú hasznosítása Nyugat-Európában széles körben elterjedt.
Vollár Attilát külön is megkerestük, kérdéseinkre későbbi választ ígért.
Frissítés! Megjött a válasz.
Arra a kérdére, hogy mit égetnek el az erőműben, a cég azt válaszolta: nagyobb részt biomassza – faapríték és mezőgazdasági melléktermékek –, kisebb mértékben szén felhasználásával állítanak elő gőzt. Azt is állították, 2012 óta rendelkeznek engedéllyel az SRF tüzelőanyag energetikai célú felhasználására. Azt is megjegyezték, hogy 2020 végére megszűnik a kazánok pernyekibocsátása a hatmilliárd forintos korszerűsítésnek köszönhetően, mely azonban nem gyorsítható, ugyanis az erőművet nem lehet teljesen leállítani, hiszen hétezer háztartásnak szolgáltatja a fűtést és a melegvizet.
