Azt állította Orbán Viktor (a Kossuth rádióban az új Puskás Arénáról), hogy a modern világ egyik legnagyobb méretű beruházását önerőből el tudta végezni az ország. A tervezés kezdetétől a befejezésig minden munkát a magyarok végeztek el. Ez nem volt mindig így, mondta.
Ezzel szemben a tény az, hogy a Puskás Stadion elődjét, a Népstadiont 1953-ban, a Rákosi-rendszerben szintén magyarok tervezték és építették. Ami meg azt illeti, hogy a Puskás lett volna a modern világ egyik legnagyobb méretű beruházása, az enyhe túlzás, hiszen ha csupán a sportcélú beruházásokat nézzük, akkor e pillanatban is kilenc olyan stadionépítkezés folyik, amely nagyobb méretű, mint a Puskásé volt. Többségükben mellesleg olyan, úgynevezett fejlődő országokban, mint India, Banglades, Indonézia, Irak vagy Marokkó. Az európai futballstadionok között pedig befogadóképességben a Puskás Aréna a huszadik. Nagy szavakban azonban valóban az elsők között vagyunk. Már aki.
Azt állította Orbán (ugyanott), hogy az elmúlt tíz év legnagyobb diplomáciai sikere a bővítési portfólió elnyerése az Európai Bizottságban.
Ezzel szemben a tény az, hogy a nagy bővítésig, 2004-ig ez valóban igen fontos pozíciónak számított, és a biztosi posztot ennek megfelelően német politikus töltötte be. Azóta viszont a befolyásos államok más pozíciókat néztek ki maguknak, és a következő országok adták a bővítési biztost: Szlovénia, Finnország, Csehország és Ausztria. Hogy náluk is az előző tíz év legnagyobb diplomáciai sikereként értékelték-e ezt, nem tudom, de ha az Orbán-kormánynak ez a legnagyobb diplomáciai eredménye, akkor mekkora siker volt a többi?
Azt állította Orbán Viktor (a parlamentben ellenzéki képviselők kérdéseire válaszolva), hogy a magyarországi kunokon hetekig gúnyolódtak az ellenzékiek, csak azért, mert keleti származásúak.
Ezzel szemben a tény az, hogy senki nem gúnyolódott a kunokon nemhogy hetekig, de egyetlen percig sem. Gúny vagy szó legföljebb a miniszterelnöki ház elejét érte, mert Orbán a Türk Tanács ülésén átadta a magyarországi kipcsak törzsek üdvözletét, továbbá arról beszélt, hogy a kipcsakoknak önkormányzatuk és éves gyűlésük is van. A kunok keleti származása már csak azért sem került szóba, mert nemcsak ők, hanem a magyarok is „fél-ázsiai származékok”, ahogy azt maga a miniszterelnök mondta. Bár ha lassanként teljesen türkök leszünk, akkor úgyis mindegy.
Azt állította Szijjártó Péter külügyminiszter (egy bécsi tanácskozáson), hogy a migrációs helyzet egyre súlyosabb, a Nyugat-Balkánon már lassan 100 ezer a feltorlódott migránsok száma.
Ezzel szemben a tény az, hogy az európai határvédelmi hivatal, a Frontex friss jelentése szerint az idén eddig összesen 108 ezren léptek illegálisan Európa területére, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint pedig 104 ezer, ami 16 százalékos csökkenés a múlt évihez képest. Ezen belül a Nyugat-Balkánra valóban jóval többen jutottak el, mint az előző évben, de nem százezren, mint ahogy Szijjártó állítja, hanem 8400-an. Talán egy következő tanácskozáson majd ezt is elmondja…