Tovább folytatódott a fővárosi ingatlanár-emelkedés: 2019 első félévében 22,5 százalékkal kellett többet fizetni a lakásokért, mint egy évvel korábban. Igaz, a drágulás üteme az utóbbi hónapokban folyamatosan lassul, és a jegybank előzetes becslése szerint a harmadik negyedévben már „csak” 19,3 százalék lesz az áremelkedés mértéke. Mindez persze csekély vígaszt jelent az új otthonra vágyóknak, akik számára – már a Magyar Nemzeti Bank szerint is – egyre elérhetetlenebb messzeségbe kerül egy lakás megvásárlása. Az idei évben ugyanis jelentősen romlottak a lakásvásárlási lehetőségek, egy új otthonhoz egyre nagyobb összegű hiteleket kell egyre hosszabb futamidőre fölvenni. Nem csoda, hiszen az erős kereslet és a szűkös kínálat miatt 2014 óta 184 százalékkal emelkedtek a budapesti lakásárak, ami jelentősen meghaladta a háztartások jövedelmének növekedését.
Az Európai Unió fővárosai között így jelenleg Budapest a hatodik legdrágább város, a régióban pedig csak Prágában magasabbak a jövedelmekhez viszonyított lakásárak. Az első lakásukat megvásárolni szándékozó, fiatalabb generációk számára mindez különösen nagy problémát okoz, hiszen az ő kezdő fizetésük az átlagnál többnyire alacsonyabb. A 30 alatti generáció a belső kerületekből gyakorlatilag „kiárazódott” – fogalmazott az adatokat ismertetve Nagy Márton, a jegybank főosztályvezetője. A budapesti belső kerületekben ugyanis 13 évnyi, a külső kerületekben pedig 9,4 évnyi nettó átlagkeresetre volna szükség egy 60 négyzetméteres lakás megvásárlásához. A 20-30 év közötti, első lakásvásárló fiatalok átlagkeresete alapján vizsgálva viszont a belső kerületekben már 15,4, a külső kerületekben pedig 11,2 évnyi fizetést kellene egy új otthon megvásárlásához maradéktalanul félretenni.
Az elmúlt évek lakástranzakcióiból ugyanakkor az is látszik, hogy a fiatalok nem szívesen költöznek a peremkerületekbe, inkább a belső pesti kerületeket választják (leszámítva az évek óta legdrágábbnak számító V. kerületet), feltehetőleg azért, mert onnan könnyebben bejutnak a munkába, és kevesebbet kell ingázniuk.
A lakhatás elérhetőségének nehézségeit fokozza, hogy Magyarországon nincs kiterjedt bérlakásszektor, a többség saját tulajdonú ingatlanban él. A bérelhető lakásokat így főként magánszemélyek adják ki rövidtávra, mégpedig a fizetésekhez viszonyítva rendkívül drágán. A budapesti lakásbérleti díjak a nettó jövedelem arányában szintén a hatodik legmagasabbak jelenleg az európai fővárosok között. Egy egyszobás lakás bérleti díja a fizetés 46 százalékát elviszi, míg az unióban csupán a 38 százalékát. Egy családnak is megfelelő, háromszobás lakás bérleti díja pedig már az átlagos fizetés csaknem 79 százalékát teszi ki Budapesten, miközben Prágában és Pozsonyban a fizetés 75, illetve 73 százalékát kell erre elkölteni. Az EU átlag pedig 67 százalék.
A jegybank azt is összevetette, mennyi marad a fizetésből egy háromszobás lakás bérleti díjának kifizetése után vásárlóerő-paritáson mérve. E téren még rosszabb a helyzet, hiszen Athén és Róma után Budapest a harmadik legalacsonyabb értékkel rendelkezik az európai fővárosok között, a fennmaradó jövedelem - vásárlóerő-paritáson - pedig a londonihoz áll a legközelebb. Míg Budapesten és Londonban 290, illetve 299 eurónyi elkölthető jövedelem marad, addig a másik véglet Berlin és Brüsszel, ahol 1009, illetve 960 euró áll még rendelkezésre a lakhatás kifizetése után.
A jegybank szerint mindezek alapján a lakhatás drágulása, a lakásvásárlás és a lakásbérlés elérhetőségének romlása már nem csupán szociális, de Magyarország hosszú távú versenyképességével kapcsolatos kérdéseket is felvet. A fővárosi ingatlandrágulás egyrészt az olcsóbb külső kerületek vagy az agglomeráció felé tereli a vásárlókat, ahol az infrastrukturális adottságokhoz képest túlzottan megnőhet a népesség. A budapesti bérleti díjak magas szintje emellett a fiatalok külföldre költözését is ösztönözheti. A megnövekedett árak következtében így a háztartások vagy erejükön felül költenek lakhatásra, vagy pedig nem lesznek képesek a megfelelő lokációjú vagy minőségű ingatlan megfizetésére, emiatt pedig a gyermekvállalás ideje is kitolódhat.
