A kormányfő nem viseli el, ha veszít. Öt éve felesége, Lévai Anikó árulta el az egyik magazinnak, hogy Orbán Viktor neki sem engedi, hogy legyőzze. Ha együtt futnak, végig úgy tesz, mintha megfulladna, majd a végén kezd sprintelni, és persze le is hagyja. Egy síversenyen pedig a felesége után második lett, de az eredményhirdetésre elintézte, hogy legyen külön férfi és női kategória.
Nagyon nem lenne jó, ha az ország úgy járna, mint a miniszterelnök felesége. Ami egy házasságon belül kedveskedő félmosollyal, esetleg megbocsátó homlokráncolással elintézhető, az nem természetes egy demokráciában. Ahol a nép választ, nincs helye választási trükközésnek, keleti mintáknak, örökletes címeknek. Már a baráti kör milliárdos közbeszerzésekkel gazdagítása is necces, de a politikai hatalmat befolyásoló szabályok nem a Fidesz népszerűségi ívéért vannak.
Valahol a sötét és füstös hátsó szobákban a választási szabályok átalakításán dolgoznak. Bár az igazságügyi tárca esetlen cáfolatából az derül ki, hogy itt bizony nem írnak át semmit a választási eljárási törvényen, a megjelent elképzelések éppenséggel a választójogi törvényt érintenék. A pálya most is a Fidesz felé lejt; átrajzolták a választókerületeket, egyfordulóssá tették a választást, bevezették a győzteskompenzációt (ami 2014-ben és 2018-ban is a kétharmadot jelentette a Fidesznek), hogy a médiafelületek elfoglalásáról vagy a külhoniak könnyített szavazásáról ne is beszéljünk. Fideszes szabályok születtek a fideszes győzelemért, de a fagyi visszanyal: az önkormányzati választáson elért ellenzéki siker ráébresztette a Fideszt, hogy az őt támogató elemek könnyen ellene fordulhatnak. Most valahogy visszakoznának. A történet egyik szépsége az, hogy épp a saját módszereitől, árnyaitól ijedt meg a Fidesz.
A Lévai-féle használati utasítás egyébként úgy szól: „amíg éhes, ne kérj tőle semmit! Ulti közben ne zavard! Ha kikap a csapata, kezeljük a lehető legnagyobb tapintattal.” A sor folytatható: verseny esetén figyelj arra, nehogy máshová kanyarodjon a pálya!