Szeretném hinni és remélni, hogy ha a Vasvári Csaba bíró elleni, minden alkotmányos jogalapot nélkülöző fegyelmit (amelyet azért indított a Fővárosi Törvényszék megbízott elnöke, mert a bíró egy végzésében az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett) a bírói kar elleni hadüzenetként fogja fel a Magyar Bírói Egyesület, akkor legalább ilyen határozottan szót emel a bírósági intézményrendszer elleni durva kormányzati támadással szemben is.
A Fidesz Európai Néppártban való maradásnak egyik feltétele az volt, hogy álljon el az önálló közigazgatási bírósági rendszer felállításától. Így most ugyan nem lesz önálló közigazgatási bíróság, legalábbis egyelőre (mivel az alkotmányosan nem létező Alaptörvényben azért benne hagyták ennek lehetőségét, tehát bármikor élesíthetik a bombát), de az új, az igazságszolgáltatás átalakítását célzó törvénymódosítások tekintetében a végeredmény nemhogy ugyanaz, de talán még rosszabb is.
Az új módosítás által lehetővé válik, hogy ha a hatóság bármely ügyben hozott döntését a bíróság felülírja, megváltoztatja, hatályon kívül helyezi, s ezt a hatóság a saját jogai megsértésének tudja be, akkor ezen bírósági döntést megtámadhatja az Alkotmánybíróság előtt. Innentől viszont már nem az ügyben érintett fél jogai és érdekei vannak terítéken, hanem a hatóságéi, amely joggal sérelmezheti azt, hogy a bíróság az ő döntését felülbírálta. Vagyis az Alkotmánybíróság előtt már nem az ügyben érintett fél alkotmányos jogai kerülnek elbírálására, hanem a hatóság és a bíróság fog összecsapni. És ez nemcsak érdekes lesz, de jogi értelemben brutális is. Ugyanis – alaphelyzetben – az Alkotmánybíróság a hatóság egyoldalú indítványa mint nyilatkozata alapján fog dönteni, erről ez esetben a bíróságot nem lesznek kötelesek megkérdezni.
Az Alkotmánybíróság megteheti ugyan, hogy a bíróságot is véleményezteti, de erre semmilyen kötelezettsége sem lesz. Ugyanakkor, ha a bíróság mégis kapna lehetőséget arra, hogy az álláspontját kifejtse, azt az Alkotmánybíróság nem lesz köteles figyelembe venni. Viszont a maga nemében abszurd egy helyzet lesz, amikor a bíróságnak kell védekeznie azért, mert betartja a törvényességet, egy olyan Alkotmánybíróság előtt, amely egyre nyíltabban tagadja meg az alkotmányosságot.
Közben pedig az ügyben érdekelt ügyfél tehetetlenül figyelheti mindezt a háttérből, mert a folyamat ebbéli szakaszába már nem lesz beleszólása, hiszen már nem róla és nem az ő ügyéről lesz szó. Viszont mindaddig, amíg ez az összecsapás tartani fog a hatóság és a bíróság között, addig az ő ügye nem lesz végérvényesen lezárva, az a feje felett fog lebegni, jogbizonytalanságot okozva.
Ez nagyjából olyan lesz, mint amikor a másodfokú bíróság az elsőfokkal szemben eltérő döntést hoz, és ezért az elsőfokú bíróság nekimehetne a másodfoknak, mert a jogorvoslati eljárás keretében meghozott más tartalmú vagy jellegű döntés az ő mint elsőfokú bíróság jogait és érdekeit sérti. Ha ez gyakorlattá válik, ebből olyan eljárásjogi káosz én anarchia lesz, amelyben a bíróság egész intézményrendszerének a léte és szükségessége fog megkérdőjeleződni.
Összességében ennek van egy olyan olvasata, hogy az állam úgy gubancolja össze a jogszabályok szálait, hogy abból lehetőség szerint minden esetben ő kerüljön ki győztesen. Akkor is, ha jogilag nincs igaza. És innentől ez az egész már nem a jogszerűségről, nem a törvényességről és nem az alkotmányosságról szól, már nyíltan és vastagon beleépítik az igazságszolgáltatás rendszerébe a politikai hatalmi harcokat, amelyekbe beleviszik a bíróság intézményrendszerét is, hogy ezáltal, ha alaphelyzetben az ügyfélnek lesz is igaza a bíróság előtt, az az ügy a végén mindezzel ellenkezőleg is végződhet.
Ugyanis a jelenlegi Alkotmánybíróság, amely már 2012 óta a kegyencrendszer része, a hatalom kontrollja helyett annak kiszolgálásában érdekelt, és mindent ennek rendel alá. Ennek keretében az Alkotmánybíróság az alkotmányos jogok érvényesülése és érvényesítése helyett a Fidesz politikai érdekeit szolgálja. Ez az újabb törvénymódosítási salátacsomag az igazságszolgáltatás rendszerének eltörléséről és mindennek még demonstratívabb kinyilvánításáról, valamint érvényre juttatásáról szól.
Nem lesz önálló közigazgatási bírósági rendszer. Lesz valami más helyette, ami még ennél is sokkal rosszabb. Mint a kisvasút. Ha nem kell, meghosszabbítjuk.