Alaptörvény-ellenesnek nevezte több bíró és jogász is lapunknak azt a Varga Judit igazságügyi miniszter által jegyzett törvényjavaslatot, amelynek tegnap kezdődött el az általános vitája a parlamentben.
"Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról" címet viselő tervezet megszüntetné az önálló közigazgatási és munkaügyi bíróságokat, miközben az alaptörvény tavalyi, hetedik módosításakor a kormánytöbbség az alkotmányban teremtette meg a szervezetileg elkülönült, önálló közigazgatási bíráskodás lehetőségét. Sőt, a közigazgatási bírákat meg is pályáztatták az akkori tervek szerint létrehozni tervezett közigazgatási bírósági állásokra, ám az EP-választások után májusban, nemzetközi nyomásra előbb határozatlan időre elhalasztották a bevezetését, majd ősszel végleg letettek a kormány házi bíróságaként is emlegetett önálló közigazgatási bíróságok megteremtéséről.
Ehhez képest a mostani kormányjavaslat az eddigi - szervezetileg nem elkülönült, de önálló - közigazgatási és munkaügyi bíróságokat is megszüntetné, szétválasztva a munkaügyi és a közigazgatási bíráskodást. A jövőben a munkaügyi pereket a törvényszékek, a közigazgatási pereket pedig az eddigi nyolc, úgynevezett regionális közigazgatási kollégiummal működő törvényszék fogja elbírálni. Ám az az alaptörvényben jelenleg is az olvasható, hogy "Bíróság a rendes és a közigazgatási bíróság". Vélhetően ezt az alkotmányellenes helyzetet feloldandó kezdeményezte nem a kormány, hanem a Párbeszéd az alaptörvény módosítását, amely visszaállítaná a korábbi alkotmányszöveget, s meglepő módon a kormánypártok is támogatják az ellenzéki javaslatot.
A kormány mostani tervezete, ahogy arra az Amnesty International Magyarország elemzésében felhívta a figyelmet, erősítheti a bíróságok feletti kormányzati befolyást és biztosíthatja, hogy a különbíróságok felállítása nélkül is a kormánynak kedvező döntések születhessenek a politikailag kényes ügyekben. Mindezt egy 200 oldalas úgynevezett salátatörvénnyel teremtenék meg, amely tucatnyi sarkalatos jogszabályt módosít. A közigazgatási ügyekben meglévő mai, kétfokú hivatali eljárásokat (például egy NAV-döntés ellen ma először a NAV-nál lehet jogorvoslatot keresni) egyfokúvá tennék - jelentős kivételekkel, míg a jelenlegi egyfokú közigazgatási bíráskodást kétfokúvá: a törvényszéki szinten hozott döntéseket a Kúria előtt lehetne megtámadni.
Ám a javaslatnak nem ezek a legproblematikusabb elemei. A tervezet új jogintézményként megteremti a jogegységi panasz intézményét. Eszerint a bíróságok kötelesek a Kúria jogértelmezését követni, ha ettől eltérnek, azt kötelesek indokolni, ám az eltérés indoklását is vitahatóvá teszi a tervezet, s ennek végső formája a jogegységi panasz. Mindez arra utal: a Kúriát próbálja erősíteni, mi több, a saját képére formálni a kormány, hiszen egy másik módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy az alkotmánybírák - kérelmükre - rendes bíróvá váljanak, majd alkotmánybíró mandátumuk lezártával a Kúriára kerüljenek tanácselnöknek. Anélkül, hogy egyetlen perc bírói vagy megfelelő jogi gyakorlatuk lenne. Ennek háttérében sokak szerint az áll, hogy Darák Péter Kúria-elnök utódját a kipróbált, kormánypártokhoz hű alkotmánybírák közül választanák ki. Két név forog jogi berkekben: Varga Zs. András korábbi legfőbbügyész-helyettesé, illetve a nemrég alkotmánybíróvá választott volt OBH-elnök Handó Tündéé.
A javaslat leginkább kifogásolt része megteremti a lehetőségét, hogy közhatalmat gyakorló szervezet is alkotmányjogi panasszal forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab). Pedig az alkotmányjogi panasz intézménye kifejezetten a személyeket illeti meg, az egyénnek ad jogvédelmet a közhatalmat gyakorló állam döntéseivel szemben. Konkrét példával, ha egy perben például a bíróság nem az adott állami szervezet (NAV, önkormányzatok, jegybank, de akár az ügyészség) javára dönt, az állami szervezet alapjogainak sérelemére hivatkozva az Ab-hez fordulhat alkotmányjogi panasszal. Márpedig, ahogy az Amnesty is írja, félő, hogy a csak a kormánypártok által választott alkotmánybírók "kiemelt jelentőségű ügyekben nem tudnak majd ellenállni a rájuk nehezedő politikai nyomásnak".
A miniszter lapunk kérdésére kitért arra is, hogy a salátatörvényt az indokolta, hogy a kormány letett a szervezetileg elkülönült, önálló közigazgatási bíráskodás megteremtéséről. Mint fogalmazott, a kormánynak "a saját igazságánál fontosabb" volt az igazságszolgáltatásba és a bíróságokba vetett közbizalom fenntartása. Újságírói kérdésre, hogy ki lehet az OBH következő elnöke, Varga Judit annyit mondott, a bírósági hivatal elnökét a parlament választja meg kétharmados többséggel a köztársasági elnök jelölése alapján.
