Többen is rákérdeztek a Fidesz képviselőcsoportjának mai ülésén arra, hogy készül-e valamilyen átfogó terv egy államreformra – értesült több egymástól független forrásból a Népszava. Információink szerint a téma apropóját a hétfőn megjelent cikkünk adta. Ebben egy kormányzati munkaanyagot mutattunk be, ami szerint átfogó kórházreform jöhet a jövőben, ennek eredményeképpen pedig számos helyen megszüntetnék az aktív kórházi ellátást, ahol ez nem működik hatékonyan, vagy sehogyan sem, hiszen az osztályok csak papíron léteznek, de munkaerőhiány miatt nem tudják feladatukat ellátni.
A múlt héten a hvg.hu is közölt egy belső szakértői anyagot, amely a kormányhivatalok átalakításáról szól, ezt szintén egy nem nyilvános kormányzati előterjesztés tartalmazza. A dokumentum szerint a cél a hivatalok működésének racionalizálása és gyorsabbá tétele, kevesebb, de fontosabb feladatokkal, kevesebb tisztviselővel kellene működniük, egyszerűsítenének egy sor engedélyezési eljárást, több tevékenység a NAV-hoz, vagy épen az anyakönyvi hivatalokhoz kerülne át. Átalakulna a hatósági ellenőrzési rendszer is, kevesebb eljárás indulna, egy sor intézményt elég lenne három éve ellenőrizni a mostani évenkénti helyett.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter maga is beszélt arról a Kormányinfón, hogy a gyorsabb ügymenet érdekében a jövőben például a helyi építési engedélyeket az önkormányzatok helyett a kormányhivatalok adhatnák ki, a döntések ellen nem a hivatalhoz lehetne fellebbezni, hanem csak a bíróságokhoz, amitől bevallottan azt várják, hogy a jogorvoslati eljárások száma jelentősen csökkenjen. Varga Mihály pénzügyminiszter pedig arról beszélt hétfőn a Magyar Nemzetben, hogy 2021-től jöhet az egy számjegyű személyi jövedelemadó, és a kormány hozzálátott a második gazdasági akcióterv kidolgozásához. Orbán Viktor is beszélt róla, hogy élénkítésre lehet szükség a gazdaságban, mert nyakunkon a válság, Nyugat-Európa lassul. (Mondjuk erről már a 2018-as választások óta folyamatosan beszélnek a kormányban, de a német gazdaságot fenyegető recesszió valóban érinthet minket.)
Ezek után joggal merülhetett fel bármely kormánypárti képviselőben, hogy a háttérben valamilyen nagyobb szabású, átfogó államreform előkészítésén dolgoznak és a közölt/kiszivárgott tervek ennek részei lennének. Mint megtudtuk, nem erről van szó – legalábbis egyelőre, a kormány képviselői szerint. A párt képviselőcsoportjának hétfői ülésén információink szerint lapunk cikkét idézve többen is tettek fel erre irányuló kérdést, amire a válasz egyértelmű „nem” volt.
- Azt mondták nekünk, természetes, hogy egy kormányzati apparátusban születnek ilyen anyagok, de a kormány elé egyelőre egyik sem került, döntés sem született még átfogó államreformról – mondta egy forrásunk. Egy másik informátorunk szintén arról beszélt, hogy „nem lesz államreform, legalábbis egyelőre biztosan nem, erről beszéltek” a kormánytagok.
Ez abból a szempontból érdekes, hogy a 2020-as választások előtt már nincs olyan sok idő ilyen jellegű, rövid távon nem feltétlenül népszerű intézkedések meghozatalára. Az önkormányzati választás eredménye persze eltántoríthatja a kormányt olyan intézkedések meghozatalától, amik árthatnak a Fidesz népszerűségének. Igaz, abból a szempontból furcsa a helyzet, hogy információink szerint Orbán Viktor korábban éppen azért nem támogatott államreform-elképzeléseket, mert éppen ideális volt a csillagállás a Fidesz számára. Korábban ugyanis valóban komolyan felmerült, hogy Lázár János legyen az Emberi Erőforrás Minisztérium vezetője, de amikor a megkérdőjelezhetetlen menedzseri képességekkel rendelkező képviselőtől megkérdezték, elvállalná-e, ő több forrásunk szerint úgy válaszolt, hogy hajlandó lenne komolyan hozzányúlni az egészségügy és az oktatás átfogó reformjához, de „akkor az elején sztrájkok, tüntetések kísérnék a reformot”. Orbán Viktor viszont úgy reagált, hogy öt százalékos GDP-növekedésnél, 10 százalékos béremelés idején, a Fidesz népszerűségének csúcsán erre semmi szükség.
