Matolcsy György visszakozott. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, miután bemutatta az Országgyűlés gazdasági bizottságának a jegybank 2018. évi jelentését, Mellár Tamás (Párbeszéd) kérdésére egyértelműen kijelentette: amikor Magyarország 2004-ben belépett az Európai Unióba, akkor kötelezettséget vállalt arra, hogy az eurót bevezeti. Egyúttal visszavonta azt kijelentését, amit két héttel ezelőtt egy budapesti konferencián tett, ahol az európai közös pénzről, mint túlhaladott formációról beszélt, és a jövőt egy eurázsiai közös digitális deviza létrehozásában jelölte meg. (Most ezt a célt a messzi távolba, a 21. század végére tolta ki.) Emellett azonban kifejtette az euróval kapcsolatos aggályait is. Utalt arra, hogy a maastricht-i kritériumokat 1992-ben fogadták el. A közös devizát az euróövezet akkori tagállamaiban 1999-ben vezették be, ahol Magyarország álláspontját nem kérdezték meg, hiszen csak öt múlva lettünk uniós tagok. Az MNB elnöke szerint a maastricht-i kritériumok elavultak, hiszen olyan jelentős tagállamok, mint Franciaország, Olaszország például a GDP arányos államadósság mértékére vonatkozó előírásokat nem tartják be, hogy Görögországról ne is beszéljünk. Elvileg ezeket az országok ma nem válhatnának az euróövezet tagjaivá. Az MNB elnöke ugyanakkor bejelentette, hogy ha 2022-re képes az Európai Monetáris Unió egy olyan konferenciát összehívni, amely a maastricht-i kritériumok átfogó reformját napirendjére veszi, és ott Magyarország kifejtheti a véleményét, amelyet figyelembe is vesznek, akkor érdemes azzal foglalkozni, hogy hazánk mikor lép be az euró bevezetése előszobájának tekinthető úgynevezett ERM II. rendszerbe. Ez az okfejtés összecseng azzal a válasszal, amit Matolcsy György Jakab Péter (Jobbik) ezzel kapcsolatos írásbeli kérdésére a hétvégén adott. Már ebben a levélben leszögezte, hogy „az eurócsatlakozás megindítása a kormány feladata.”
Az MNB elnöke a forintárfolyam kapcsán a bizottsági ülésen ismét kiemelte: a jegybanknak nincs árfolyamcélja, épp az lenne a nagy baj, ha lenne. Egy itt feltett ellenzéki képviselői kérdésre azt válaszolta, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter gyakran hangoztatja, hogy stabil forint árfolyamra lenne szükség, Matolcsy György szerint majd a piacok eldöntik, hogy milyen árfolyamot fogadnak el. Ez vonatkozik az infláció mértékére is – amelyet viszont az MNB igyekszik „ortodox és szokatlan módszerekkel kordában tartani” –, amíg a kereslet és a kínálat egyensúlya fennáll, addig nincs baj.
Meglepő viszont, hogy az inflációmérés gyakorlatát ennek ellenére korrekcióra érdemesnek tartja az MNB elnöke. A mostani számbavétel módja ugyanis nem veszi figyelembe egyfelől a lakhatási költségeket, másfelől a tőzsdei részvények árfolyamát sem. Ebben a tekintetben az építőipari árak kilógnak a sorból. A digitális technikához köthető eszközöknél viszont nem megfelelő a súlyozás, ugyanis ezek áralakulásának csökkentő hatásúnak kellene lennie a fogyasztói árindexre. Mindezen az Eurostatnak kellene elgondolkodnia, s akkor valamennyi uniós tagállamban egyszerre lehetne végrehajtani a módosítást.
Matolcsy Györgynek az euró majdani bevezetésével kapcsolatos pálfordulásáról a bizottság alelnöke Mellár Tamás (Párbeszéd) a Népszavának elmondta: az elnök feltehetően politikai nyomásra módosított álláspontján, amelyet az eurázsiai közös pénzzel kapcsolatban még a saját szakértői stábja sem osztott. Az MNB elnöke is feltehetően felismerte, hogy milyen kedvezőtlen hatása lehet annak, ha egy ország kimarad az Európai Monetáris Unióból.
