A kormány nyitott minden, a főpolgármester által megfogalmazott javaslat vizsgálatára – közölte lapunkkal Bártfai-Mager Andrea, az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő felügyeletét végző nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter hivatala annak kapcsán, hogy Karácsony Gergely főpolgármester „kiléptetné” a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt.-t a kukaholdingnak nevezett társaságból.
Fontos tudni, hogy amíg nem állami kézben volt a szemétszállítás, addig a különböző üzleti körök extraprofitot szedtek a szemétszállítási díjakon a magyar családok kárára – fűzi tovább a szót a tárca nélküli miniszter sajtó- és kommunikációs főosztálya. A rezsicsökkentés eredményeként az árak csökkentek az ország minden pontján átlag 35 százalékkal. 2016 óta az állam koordinálja és finanszírozza a szemétszállítást nonprofit-alapon, és a rezsicsökkentés védelmében biztosítja a fix árat – zárul a lapunknak küldött üzenet.
Szakértők szerint a díjfixálás és az NHKV előnyeinek ecstelésével a kukaholdingot felügyelő, nyitottságát hangoztató miniszter lényegében ki is zárja a megegyezés lehetőségét.
Ráadásul a közlés több ponton lényegi kiegészítésekre szorul. Fontos tudni például, hogy amiként eddig, úgy a szemétszállítás most sincs állami kézben. Bár a magánzók kitiltása nyomán néhány külföldi hátterű szolgáltató csoport – például a Remondis, az AVE vagy a Saubermacher - valóban állami tulajdonba került, a hulladékcégek túlnyomó többsége változatlanul önkormányzati. Ha tehát a kormány korábbi üzleti köröket vádol azzal, hogy úgymond extraprofitot szedtek a magyar családokon, akkor e gyanú alól nem mentesíthetők a Fidesz-KDNP-s polgármesterek sem. A miniszteri közlés némi jóindulattal inkább arra a valós eseménysorra húzható rá, hogy 2016-ban a kormánytöbbség az újonnan alapított, állami NHKV-ra testálta a hulladékbeszedés ellenértékének kiszámlázását és begyűjtését, amely összeget aztán méltányosan vissza kellene osztania a kukákat rendületlenül ürítő önkormányzati társaságoknak. Erre utalhat az a kitételük, hogy 2016 óta az állam „koordinálja és finanszírozza” a fixáras szemétszállítást.
Úgyszintén ellentmondásra utal, hogy az eddigi egyszeri, 2013 július 1-i hulladékos rezsicsökkentés során az árak 10 százalékkal mérséklődtek. Azt, hogy ebből hogy jön ki 35 százalék, Bártfai-Mager Andrea stábja pontosító kérdésünkre sem árulta el. A rezsicsökkentési döntést számos bírálat éri, például amiatt, mert tartósította az országon belüli jelentős díjkülönbségeket. Ráadásul az átláthatatlan NHKV rendszertelenül és késve utal vitatott összegeket a begyűjtést végző kukásoknak, de lakossági számlázásukat is számos bírálat érte.
Budapest új vezetése továbbra is fenntartja igényét arra, hogy ismét a Fővárosi Önkormányzat határozhassa meg a helyi díjakat, amit az FKF maga számlázhasson ki és szedhessen be – erősítette meg lapunk érdeklődésére Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős szocialista főpolgármester-helyettes. Ez kétségkívül jogszabálymódosítást igényelne, ám e tárgyban a kormánytól mindeddig nem kaptak kedvező jelzést. Mindazonáltal az ügy kimenetelét illetően változatlanul derűlátó. A korábbi évek során minden központosított szolgáltatás színvonala csökkent, legyen szó akár oktatásról vagy egészségügyről – indokolta szándékaikat a főpolgármester-helyettes. Az állam ma a helyi közműveket, így a víz- és csatornaszolgáltatást, illetve a hulladékkezelést is fojtogatja. A háztartások által befizetett díjat az FKF nem kapja vissza teljes egészében az NHKV-tól, ami fejlesztésektől von el forrásokat – vázolta lapunknak Tüttő Kata.
Az új városvezetés legfőképp azért szeretné visszakapni a díjmegállapítási és -beszedési jogokat, hogy az eddiginél jóval nagyobb arányban és sebességgel növeljék a válogatott (szelektív) hulladék arányát – szögezte le az MSZP-s politikus. Noha nyilván Budapest fejlesztéséért küzdenek, Tüttő Kata szerint a probléma országos szintű. A Fidesz-kormány is aláírta ugyanis azokat az uniós vállalásokat, miszerint 2025-re Magyarország egész területén 55 százalékra kellene növelni a szelektív, 2035-re pedig 10 százalék alá kellene szorítani a lerakóba szállított hulladék arányát. Ehhez képest a fővárosi szemét körülbelül fele ma is lerakóban végzi, a fennmaradó mennyiség jelentős részét pedig elégetik. A válogatott hulladék aránya jelenleg nagy jóindulattal 15 százalék. Bár kétségkívül akadnak elérhető szelektív gyűjtők, a tapasztalatok alapján a főpolgármester-helyettes kimondhatónak tartja, hogy a díjbeszedés központosítása nem hozta meg az Orbán-kormány által is vállalt célokhoz szükséges eredményt, illetve tartósítja a lemaradást. Az egész rendszer átalakítását célzó tárgyalásokat éppenséggel a közös vállalások elérése érdekében nyitnák meg. Ahhoz, hogy a lemaradást sokkal nagyobb sebességre kapcsolva behozzuk, a városoknak autonómiára van szükségük – hangsúlyozta. Egy új díjrendszerrel növelnék a lakosság érdekeltségét a hulladék leválogatásában. Azok rezsije, akik ezt vállalnák, értelemszerűen csökkenne. Így a változtatásra komoly társadalmi igény is érzékelhető.
Az úgynevezett körforgásos gazdaságra való áttérési szándék a Karácsony Gergely által már kihirdetett klímavészhelyzetből következik. Ennek keretében főképp a keletkező hulladék mennyiségét szorítanák le. De ösztönöznék a komposztálást, illeve az égetés helyett az anyagában újrahasznosítást. Ha az Orbán-kormány a gyűlöletkampányokra költött pénzeknek csak a felét a környezettudatosság népszerűsítésére fordította volna, már éllovasok lennénk e téren – véli Tüttő Kata.
A fideszes szövetségvezér is változást sürget
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnöke, Tab fideszes polgármestere is üdvözölné, ha a helyhatóságok visszakapnák hulladékdíj-megállapítási jogukat.
- Mi a véleménye arról, hogy a főváros „kilépne” a kukaholdingból?
- Ehhez törvényt kellene módosítani. Több irány lehetséges. Az első, hogy a helyhatóságok visszakapják a hulladékdíj-megállapítási és -beszedési jogukat. Mivel számuk az összeolvadásokkal mára hatékonnyá vált, magam is ezt tartom célravezetőnek. Az állami kézbe került cégeket szintén az önkormányzatok elidegeníthetetlen tulajdonába kellene adni. Koordináló-szakmai felügyeleti szervként megmaradna az NHKV is. És akkor nekiállhatnánk a körforgásos gazdaság kialakításának. A másik lehetőség, hogy mindent államosítunk. A harmadik, a mostani, vegyes rendszer, látszik, hogy nem működik. Ha most az FKF kilépne és megkapná a díjbeszedés jogát, az NHKV gazdálkodása hirtelen összeomlana, így fenntartása még az eddiginél is több közpénzt igényelne.
- A kabinet évente tízmilliárdokat utal az NHKV-nak.
- A lakosság körülbelül harmadától nem folyik be a hulladékkezelési díj. Míg ezt korábban az önkormányzatok belső tartalékok feltárásával vagy akár díjemeléssel ellensúlyozták, most a kialakuló rést a költségvetésnek kell betömnie, ami egy évi több százmilliárdos piacon súlyos tízmilliárdokra rúg.
- A kormány a rezsicsökkentés előnyeit hangsúlyozza.
- Ez valóban fontos, mert a monopolhelyzetű cégek egy részét meg kellett rendszabályozni. A gazdálkodást ugyanakkor az elmúlt évek során nem sikerült az új, elvárt helyzethez igazítani. Az ágazatot így ma hitelek tartják életben. Az NHKV tartozása a hulladékszállítók felé átlag fél év, pedig a lakosság már ütemesen kapja tőlük a számlákat. Azt a társaságot, ami viseli a költségeket, de nem felel a bevételeiért, nem cégnek, hanem intézménynek hívják. 35 százalékkal nem a díjak mérséklődtek, hanem ennyit vontak ki az ágazatból: tíz százalékos rezsicsökkentés, infláció, béremelkedés, lerakási díj stb. Nem állítom, hogy további költségek nem faraghatók le, de annak, ami most van, a továbbműködéshez évi 40 milliárdos állami támogatás kell. Nem feltétlenül lenne szükség díjemelésre. Látok tartalékokat, átszervezési lehetőségeket, csökkenhetnének az adó jellegű terhek. Az önkormányzati cégek esetleges nyereségérdekelt hulladékgazdálkodási tevékenységük hasznát szintén a lakossági ellátásra fordíthatnák.
