- Tegnap még nem volt lezárva – vette észre a 40 halász csodálatos megmenekülésének emléket állító Szent Mihály-kápolnához vezető szerpentin alján az autócsapdát egy mikrobuszból kiszálló férfi, majd kézikocsira pakolta az erősítőket és a hangfalakat, s nagyot sóhajtva megindult terhével a kaptatón a közel 300 éves kis templom felé.
- Nem akarunk sem kis, sem közepes, sem nagy kikötőt! – visszhangzott végig szűk negyed óra múlva a hegyoldalon, mire kitört a pfújolás. Ami csak erősödött, amikor a szónok, Kiss László balatongyöröki önkormányzati képviselő hozzátette: - Miért csak a kampányidőszak után került elő a téma?! Persze sejtjük, hogy komoly érdekek állnak a kikötő és a kőberakó mögött.
A szónok által említett két beruházás, valamint zagytározó terve október végén látott napvilágot, ekkor tudták meg a balatongyörökiek és a vonyarcvashegyiek, hogy a két település határába, a Szent Mihály-kápolnától kevesebb, mint fél kilométerre a Balaton – és településeik – jövőjét jelentősen meghatározó építkezéseket terveznek. A tó nyugati medencéjének két faluja között ma is működik egy 110 ezer köbméter kapacitású zagytér, ennek szomszédságában épülne meg az ipari kikötő – melyet a Bahart téli kikötőnek is használhatna –, valamint a kőberakó, ahol az északi parti bányák termését raknák uszályokra. Utóbbiak nemcsak a partszakaszt, de a települések életét is drasztikusan megváltoztatnák, így a Facebookon tiltakozó csoport alakult, s petíció is született a beruházások megakadályozása érdekében. Szombat délutánra pedig demonstrációt szerveztek a helyiek a kápolnához – ahonnét elképesztő a panoráma a keszthelyi öbölre –, melyre a hol szakadó, hol csak csepergő eső ellenére vagy négyszázan gyűltek össze akadt, aki kerekes székkel kapaszkodott fel a meredek szerpentinen, sokan kisgyerekkel érkeztek, s nemcsak helyiek gyűltek össze, de találkoztunk soproni, fővárosi, sőt, osztrák tüntetővel is –, a petíció pedig immáron tízezer szignónál jár.
- Ez a mi Balatonunk, védjük hát meg! – adta meg az alaphangot Surányi Norbert főszervező. – Azt mondják, a kikötő és a kőberakó állami területen épülne meg, így nincs beleszólásunk, úgyis az történik majd, amit a hatóságok akarnak – tette hozzá, mire ismét kitört a népharag, ami aztán üdvrivalgásba csapott át, miután györöki szónok kijelentette: nem akarunk kőszállító teherkocsikat a 71-es főútra!
Pali Róbert, Vonyarcvashegy frissen megválasztott polgármestere arról beszélt: jellemző, hogy hivatalba kerülése előtt, szimpla önkormányzati képviselőként nem is hallott a tervekről.
- Ránk rúgták az ajtót a hatóságok – jelentette ki –, csakhogy nem hátrálunk meg, hiszen engem nem a hatalom, hanem az emberek választottak meg. A zagytározó esetében hajlandóak vagyunk tárgyalni, hiszen a tervek szerint másutt is épülnek ilyenek a tó körül, csak azt akarjuk, hogy a helyi iszapot helyezzék el nálunk, s ne mondjuk, Siófokról hozzák ide. A másik két projektet viszont elutasítjuk: tudjuk, hogy adó- és más bevételt is jelentene a falunak, de nekünk fontosabb, hogy élhető település maradjunk, s a turizmusunk fejlődjön tovább.
Ennek érdekében a vonyarci képviselő-testület egyhangúan elutasította a kérést, hogy tegyék lehetővé, a 71-es útról a partra vezető három utcájuk egyikét ipari szállításra tegye alkalmassá a beruházó.
- Nem szabad kompromisszumot kötni, s a legkisebb engedmény is végzetes lehet – tette hozzá Pali Róbert –, hiszen a meséből pontosan tudjuk, mi történik, amikor a farkas beteszi a lábát az ajtórésbe.
Kiss László ezt azzal egészítette ki, hogy az az ajánlat sem fogadható el, mely szerint csak a turisztikai szezonon kívül zajlana a kőszállítás:
- Ez is mutatja, hogy ezek szerint az itt élők nem is számítanak – mondta hatalmas füttykoncert közepette. – Ez számunkra nemcsak természeti, de szakrális hely is. Györök nem kér kőberakót, s a lobbi ne nyomja el az érveket!
A köves lobbit meglehetősen sokan emlegették a demonstrálók közül, s egyöntetű vélemény alakult ki, hogy az uzsai bánya tulajdonosait minden bizonnyal Orbán Viktor kormányfőhöz közeli körökben kell keresni: vagy a Balaton körül hatalmas birodalmat kiépítő Mészáros Lőrinc, vagy a miniszterelnök bányaiparban érdekelt apja. A céginformációk alapján ebben tévedtek, két osztrák vállalkozás áll Basalt-Középkő Kőbányák Kft. mögött, az viszont igaz, hogy Orbán Győzőnek akadnak hasonló érdekeltségei a környéken.
- Nem véletlen, hogy most jöttek elő a kikötővel meg a többivel – jegyezte meg egy idősödő férfi, aki feleségével Keszthelyről érkezett. – Tavaly még a tóparti települések kezében volt a Bahart, azaz sohasem ment volna át egy ilyen terv. Az állam aztán rátette a kezét a hajózási cégre, így a vezetői most már azt teszik, amit a hatalom akar tőlük.
Korábban a kőberakó lehetséges helyszíneként a Révfülöp melletti Pálköve is szóba került, ám a heves helyi tiltakozás miatt lekerült a napirendről a terv. Valami hasonló végkimenetelben bíznak a vonyarciak és a györökiek is.
- Van remény, ugyanis tudok olyan településről az északi parton, mely befogadná a kőberakót, már beszéltem is a polgármesterével – állította Pali Róbert. – Emellett a térség kormánypárti képviselője, Manninger Jenő is ellenzi, hogy ide épüljön meg a kikötő.
Amihez nemcsak utat, de vasúti leágazást is terveznének, ami viszont nemcsak a helyieknek, de a természetnek is komoly tehertételt jelentene. Egy azóta készült, az ellenzők által fel is használt tanulmány megjegyzi, hogy a beruházás olyan partrészen valósulna meg, ahol még él a tó természetes arculata, fontos természetes állapotú élőhely, melynek megbolygatása óriási és visszafordíthatatlan károkat okozna az ökoszisztémában. A Bahart szerint viszont ennél ideálisabb helyszínt nem találni, s elengedhetetlen, hogy a balatoni műszaki flottát, mellyel a tavat működtetik, elhelyezzék valahol. Kollár József, a hajózási cég vezérigazgatója a balatontipp.hu-nak azt mondta, nem az a kérdés, hogy legyen-e ipari kikötő a tónál, hanem hogy hol? Ráadásul érdemes többfunkciós helyet létrehozni, mely ipari és kereskedelmi célokat is kiszolgálhat, azaz nemcsak a Bahart, de a vízügy és a halászat is használhatná a kikötőt.
Az is kiderült, noha a hajózási cég fejlesztési csomagjában másfél milliárd forintot szán a projektre, annak gazdája még jelenleg az Országos Vízügyi Főigazgatóság. Mely a tó vízminősége védelmében indít komplex programot, ennek egyik eleme a tómeder megtelt iszapcsapdáinak parti kiváltása, s a vízügy szerint az így kialakított zagytérben akár medencés kikötőt is lehetne létesíteni.
- Az engedélyezési tervek és a hatástanulmány elkészítésének határideje december 20. – mondta Pali Róbert –, utána tájékoztató lakossági fórumokat ígérnek, ám nem hiszem, hogy sikerülne meggyőzni az embereket – tette hozzá, majd arrébb lépett, hogy elengedjen demonstrálót, akinek táblával üzent a beruházóknak: Ez a hajó elment!
