Provokatív kérdésekkel próbálja politikai színvallásra késztetni Várhelyi Olivért az Európai Parlament külügyi bizottsága, amely csütörtökön elutasította és egyben pótvizsgára küldte a magyar biztosjelöltet. Az európai bizottsági tagságra pályázó EU-nagykövetnek hétfő délig kell írásban válaszolnia öt kérdésre, amelyet a Politico brüsszeli hírportál tett közzé. A pártfrakciók szóvivői (koordinátorai) még aznap eldöntik, hogy elfogadják-e a magyarázatait vagy újabb meghallgatást kezdeményeznek.
A biztosjelölt európai értékek iránti elkötelezettségét, és politikai függetlenségének garanciáit firtató kérdések zöme elhangzott a külügyi bizottsági meghallgatáson, de a balliberális frakciók képviselői nem tartották kielégítőnek a válaszait. Várhelyi végig azzal érvelt, hogy biztosként a közösségi normák és jogszabályok szerint fog eljárni, nem hagyja magát befolyásolni sem kormánytól, sem más szervezettől. Ugyanakkor nem volt hajlandó egyértelműen elhatárolódni a nemzeti együttműködés rendszerétől, amelyet diplomataként szolgál.
– Mit szólna hozzá, ha egy EU tagállam menedékjogot adna egy csatlakozó ország jogerősen elítélt kormányfőjének? – hangzik az egyik kérdés, kimondatlanul is a Magyarországon menedéket kapott Nikola Gruevszki macedón exkormányfőre utalva. Egy másik azt feszegeti, hogy bővítési biztosként milyen értékelést adna arról a csatlakozásra váró országról, amelyben a hatalom szűkíti az ellenzék mozgásterét, szinte teljes ellenőrzést gyakorol a sajtó felett, korai nyugdíjba kényszeríti a bírákat, korlátozza az oktatási szabadságot és nem küzd a korrupció és a szervezett bűnözés ellen. Várhelyi Olivértől választ várnak arra is, támogatná-e, hogy célzott szankciókkal sújtsák az emberi jogok megsértőit, és felfüggesztené-e az uniós forrásokat azoknak a partnerországoknak, amelyek megsértik az emberi jogvédők, a migránsok és menedékkérők, valamint a vallási kisebbségek jogait. A képviselők kíváncsiak arra is, hogy biztosként mit tenne a Nyugat-Balkánon terjedő külföldi befolyás visszaszorítására.
