Budapest frissen megválasztott ellenzéki vezetésének mozgásterét próbálják szűkíteni azzal a törvényjavaslattal, amely kimondaná: „elsősorban” a tömegközlekedésre kell fordítani a helyi iparűzési adót (hipa) – vélik a Népszavának nyilatkozó szakértők. A hatályos szabályozás egyébként eddig is úgy szólt, hogy „különösen” a közösségi közlekedés finanszírozására kell költeni ezeket a bevételeket, ennek megfelelően a fővárosi önkormányzat ebből fizette ki a BKV fenntartási költségeit is.
Azonban szakmai forrásaink szerint az új szabályok később gondot okozhatnak a vezetésnek: ha ugyanis a következő években nő a BKV a finanszírozásigénye, akkor a kormány – anélkül, hogy egy forinttal is megemelné az állami támogatás mértékét - hivatkozhatna arra, biztosított a vállalat működése. Az iparűzési adóból ugyanis összesen 287 milliárd forintos bevétele származik Budapestnek (ebből a kerületek 132 milliárdot kapnak meg), ez pedig bőven fedezi azt az összesen 91 milliárd forintos összeget, amelyet a BKV kap működésre az önkormányzattól és az államtól.
Valójában viszont ez csúsztatás lenne, a vállalat ugyanis már jelenleg is súlyosan alulfinanszírozott. A szakmai hüvelykujj szabály alapján egyharmad-egyharmad arányban kellene állnia a költségeket az államnak, a fővárosnak és az utasoknak, de Magyarországon jó ideje az utasok fizetik a legtöbbet, 125 milliárdot, és ezt követi az önkormányzat 79 milliárddal.
Az állami támogatás ráadásul egyre kevesebb: az évtized elején 32 milliárd volt a BKV normatív támogatása, de ez 2018-től 12 milliárdra csökkent, miközben - Tarlós István volt polgármester korábbi nyilatkozatai szerint - csak a szinten tartáshoz évi legalább 40 milliárdos állami támogatásra lett volna szükség.
Jellemző, hogy a 2018-as üzleti évben az is sikernek számított, hogy a BKV a tervezett 15 milliárd helyett csak 9,1 milliárdos veszteséggel zárta az évet. Ráadásul becslések szerint 800 milliárd forintnyi felújítás hiányzik a rendszerből.
Mindez azt jelenti, hogy ha elfogadják a javaslatot, akkor sarokba szorul a fővárosi vezetés. A kormány ugyanis megteheti, hogy a mostani törvényre hivatkozva nem ad több pénzt a BKV-ra, vagy éppen megpróbál teljesen kifarolni a vállalat támogatásából. Ebben az esetben az ellenzékivé váló budapesti vezetésnek nem marad más lehetősége, minthogy máshonnan teremti elő a szükséges forrásokat, így viszont népszerűségromboló lépésekre – a szociális és a kulturális kiadások lefaragására - kényszerülhet.
Az iparűzési adó felcímkézésről szóló ötlet hirtelen jöhetett, Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes ugyanis lapunknak elmondta: ez a terv szóba sem került azon a múlt heti kormányülésen, amelyen részt vett Karácsony Gergely főpolgármester is. - Mi éppen ezért javasoltuk, hogy legyen egy Budapest-törvény, amelyben hosszú távon, normatív alapon, előre kigondoltan rendezzük el a főváros és az állam kapcsolatát, nem összevissza rángatjuk egymást a sajtón keresztül - fogalmazott Dorosz Dávid.
- Nem tudom mire vélni, hogy ez mi a túró - fogalmazott keresetlenül az Atv-műsorában szerda este Karácsony a tervbe vett jogszabály kapcsán. Szerinte a javaslat „csak akkor értelmezhető, ha egy forgatókönyvbe illeszkedik”. A főpolgármester szerint az is kérdés, hogy ha az állam a közösségi közlekedésből kivonul, akkor ki fog-e vonulni az oktatásból és az egészségügyből is.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter mindenesetre csütörtökön azt mondta kormányinfón, hogy a kormány nem száll ki a BKV finanszírozásából. - Ezt a lépést nem tartalmazza a törvényjavaslat, és a kormánynak sem szándéka – fogalmazott. Ugyanakkor azt is megjegyezte: a kormány a forrásmegoszlás helyzetén nem kíván változtatni.
– A kormány javaslata azt vetítheti előre, hogy az állam idővel teljesen kiszállhat a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozásából. – Ha viszont a főváros kénytelen lesz az iparűzési adó egészét a közösségi tömegközlekedés finanszírozására költeni, más alapfeladatokra pedig nem marad, akkor kénytelen lehet működési hitelt felvenni, ami már középtávon a város pénzügyi ellehetetlenüléséhez vezethet – mondta lapunknak a Republikon Intézet várospolitikai szakértője. Hozzátette: ebben az esetben a kormány gyámság alá helyezheti az önkormányzatot, így pedig még jobban meg lehet kötni Budapest kezét. Király szerint ezzel és például az építésügyi hatósági jogosítványok tervezett elvételével a kormány tovább korlátozza a fővárost. Elmondta azt is, a fővároson kívül szintén jobbára az iparűzési adóból finanszírozzák a közösségi tömegközlekedést, de ennek drasztikusan kisebb a költsége, mint Budapesten.
