- Ha nem hinné, hogy van feljebb, már otthon lenne Babos

Babos Tímea november elején oldalán Kristina Mladenoviccsal nem talált legyőzőre Sencsenben. Zsinórban harmadik világbajnoki címével Lindsay Davenport 21 évvel ezelőtti triplázása (1996-98) után ő lett az első, akinek ez sikerült. Az aktuális világranglistán egyéniben 104. soproni teniszező azóta sem lógatja a lábát, a múlt héten Kínában indult, jelenleg pedig Tajvanban versenyez, mindezt pedig azért teszi, hogy egyéniben zsinórban nyolcadszor is legjobb 100-ban zárja az évet. Csütörtökön az ausztrál Storm Sanderst győzte le, pénteken pedig már a Naiktha Bains (291.) elleni negyeddöntő vár rá.

„Ha nem hinném el, hogy van feljebb, már otthon lennék, a családommal, barátaimmal, hogy együtt ünnepeljük meg a győzelmünket, és nem itt lennék a világ végén, egyedül, hogy az egyéni ranglistám javítsam” – nyilatkozta a Népszavának Tajvanból Babos, akit az év utolsó versenyére – egy sürgős családi ügy miatt – nem tudott elkísérni edzője, Michael Joyce.

Az amerikai tréner nyári érkezése előtt Babos komoly hullámvölgyben volt, azonban immár úgy érzi, látja a fényt az alagút végén. „Mike érkezése egy olyan löketet adott, amire már az igazat megvallva talán két éve szükségem volt. Az előző edzőmmel talán túl sokáig voltunk együtt, már nem igazán tudtunk egymásnak újat mutatni. A legapróbb dolgok idegesítettek minket egymásban, kicsit olyan ez, mint egy párkapcsolat, hiszen az év legnagyobb részében egymásra voltunk utalva és kívülről tudtuk egymás rigolyáit, hibáit és amikor nem megy a szekér, olyan dolgokra ugrasz, amire egyébként nem. A kapcsolat kifújt, ezért szükségem volt valakire, aki kicsit felrázza az edzéseim, akiben bízom és aki hisz bennem. Mike-ban tisztelem, hogy megtehetné, hogy otthon lógassa a lábát, mégis utazik, távol van a családjától és minden edzésre úgy áll oda, mintha az élete múlna rajta. Rendkívül motivált és hisz abban, hogy tud nekem segíteni. Ráadásul a szigorú külső ellenére egy csupaszív ember” – mondta lapunknak Babos, aki párosban nem csak vb-címnek, újabb Grand Slam-győzelemnek is örülhetett.

„Párosban majdnem elégedett lehetek, hiszen a megnyert Roland Garros és vb-cím mellett volt egy GS-döntőnk és egy elődöntőnk is Kikivel, de mivel sportoló vagyok, mindig nyerni szeretnék. Persze, jó lett volna, ha még egy GS összejön, hiszen Wimbledonban már annyiszor voltam/voltunk a siker kapujában, ez még beteljesedésre váló álom.”

Babos ugyan kezd újra egyre jobb formába kerülni, párosban aratott sikerei ellenére mégsem lehet teljesen boldog a 2019-es esztendőt illetően. „Sajnos nem úgy alakult az egyénim, ahogy gondoltam. Voltak peches vereségeim, voltak olyanok, ahol nyernem kellett volna. Voltam nagyon mélyen a gödörben, de úgy érzem, hogy tanultam. Itt nem arról van szó, hogy elfelejtettem volna teniszezni, mert nem gondolom, hogy rosszabb lenne a technikám vagy a labdakezelésem, mint amikor a top 30-ban voltam. Mentálisan volt egy nagyon rossz időszakom, és ez egy olyan ördögi körré változott, amiből kiutat kellett találnom. Úgy érzem, hogy kifelé mászom a gödörből, főleg az utóbbi időben. Sok olyan meccset nyertem meg, amit az elmúlt egy évben nem, tanultam sokat, így bizakodva tekintek a következő szezonra. A páros sikerek mindig segítettek, de egyéniben is szeretnék még játszani és jobb lenni. Hallom a kétkedő hangokat, hogy foglalkozzam csak a párossal, de nem hiszem, hogy 26 évesen ezt az utat kellene választanom.”

Babos végezetül azt is megosztotta lapunkkal, hogyan telik majd számára az év hátralévő része. „Szívesen jöttem ide Tajpejre, de azért várom már az év végét. Idén rengeteget versenyeztem, utaztam, rám fér a pihenő. Szeretnék pár hetet nyugalomban eltölteni otthon, mielőtt megkezdem a floridai edzőtábort” – mondta Babos, aki az elmúlt közel egy évtizedben rendszerint már december 25-én útra kelt, hogy megkezdje a szezont, de ezúttal csak január első napjaiban repül Ausztráliába, ahol az év első Grand Slam-tornája előtt még szeretne játszani pár felvezető versenyt.