Magyarországnak továbbra is bevándorlásellenes politikára van szüksége, „magyart csak magyarral lehet pótolni”. Egy fogyatkozó népességű ország nem ringathatja magát abba az illúzióba, hogy meg tudja oldani a népességfogyást saját erőfeszítés nélkül - jelentette ki Orbán Viktor csütörtökön, a Magyar Diaszpóra Tanács Várkert Bazárban tartott IX. plenáris ülésén.
Jószívű magyarok vs vádaskodó bevándorláspártiak
A miniszterelnök azt is kiemelte, hogy a kormány folytatni fogja a migrációval kapcsolatos küzdelmet, mert ez a világjelenség „itt marad”, „Afrika éppen csak mozgolódik” - idézi Orbán szavait az MTI. Szerinte a bevándorláspártiak azzal vádolják a magyarokat, hogy kőből van a szívük, azonban ki kell mondani: Magyarország jó ország, a magyarok igenis jó emberek, hajlandók is tenni a jóért, de a segítséget kell odavinni, és nem a bajt idehozni.
A jószívű magyarok és a bevándorláspártiak szembeállítása meglehetősen átlátszó retorikai fogás;
ami hagyja, hogy rutinszerűen éheztessenek családokat a röszkei tranzitzónában, vagy hogy egy tízéves iráni fiút pedig 11 hónapig őrizetben tartsanak.
A külföldre vitt segítséggel kapcsolatban Orbán felsorolta, hogy támogatást nyújtottak a migráció sújtotta területeken, így Irakban Szíriában, Jordániában, Libanonban, Nigériában és Etiópiában. Igaz – és ezt már nem tette hozzá a miniszterelnök –
– hiszen több százezren menekültek el az előrenyomuló török csapatok és fegyveres arab szövetségeik elől.
Orbán Viktor az önkormányzati választásra is kitért: annak eredményét úgy értékeli, hogy noha a kormánypártok szenvedtek el érzékeny veszteségeket, de felhatalmazást kaptak a kormányzás folytatására, programjuk középpontjában pedig az "erős Magyarország" áll.
A gazdasági helyzetről szólva a miniszterelnök méltatta, hogy a magyar gazdaság pénzügyileg stabil lábakon áll, csökken az államadósság, a növekedés pedig 4-5 százalék körüli, bár utóbbi adatot csalókának nevezte, jelezve ugyanis, hogy a magyar gazdaság az export miatt érzékenyen reagál a környező világra, ezért a nemzetközi "lehűlésre" gazdaságvédelmi akciótervvel kell reagálni. A kormány célja, hogy a magyar gazdaság mindig meghaladja 2 százalékkal az átlagos uniós bővülést -tette hozzá.
A kormányzati ciklus egyik legfontosabb vállalásának a szegénység felszámolását és a cigányság integrálását nevezte Orbán Viktor. Ezzel kapcsolatban ismertette egy egyenlőtlenségkutatás eredményét, amely szerint Magyarországon az elmúlt évtizedek legalacsonyabb szintjére csökkent a súlyos anyagi nélkülözésben élők száma. Ehhez képest tudható, hogy a társadalom legszegényebb 30 százaléka neveli a magyar gyerekek több mint a felét, és
igaz, utóbbi nem hivatalos adat, mivel az állami felmérések régóta nem készülnek a témában. A miniszterelnök megismételt egy régebbi bejelentést is a témában, miszerint a kabinet a 30 legszegényebb falura külön fejlesztési programot hirdetett, és a 300 legszegényebb, „gettószerű” létformájú faluban is egy jelentős korszerűsítési programot indítottak.
2026-ra már a NATO nélkül is megvédjük magunkat
Orbán Viktor kiállt az erős hadsereg mellett is, kijelentve: a NATO és a nemzeti haderő együtt egyenlő a biztonsággal. Ugyanakkor Magyarország szerinte 2026-ra juthat el oda, hogy a nemzeti hadserege regionális konfliktusokban a NATO nélkül is képes biztosítani a magyarok biztonságát – közölte. Megismételte azt az álláspontját is, amely szerint olyan magyar politikát kell folytatni, hogy Berlin, Moszkva és Isztambul egyaránt érdekelt legyen Magyarország sikerében, mindhárom nagyhatalommal jó viszonyt kell ápolni.
Kormányzati gigaberuházások? Orbán szerint ez kultúrpolitikai kérdés
Orbán kultúrpolitikai fejlesztésnek nevezte a Kossuth Lajos tér visszaépítését, a budai Vár rekonstrukcióját, valamint a Liget-programot, amelyről úgy nyilatkozott, "adjunk hálát a Jóistennek, hogy a háromnegyedén túl vagyunk", és a fővárosi erőviszony-változás csak a program egynegyedét-egyharmadát érintheti, bár azt súlyosan.
„Szamárság”, hogy Trumpot befolyásolta volna
Magyarország külpolitikai jelentőségéről szólva Orbán hangsúlyozta, hogy azt nem szabad sem alá-, sem felébecsülni, van azonban, amikor a világ "túlzásba esik" Magyarországgal kapcsolatban. Példaként említette azt a sajtóhírt, amely szerint Donald Trump amerikai elnököt két ember is befolyásolta negatív irányba Ukrajna ügyében: Vlagyimir Putyin orosz elnök és ő. Ezt Orbán Viktor úgy értékelte, hogy a "szamárságnak nincs fölső határa", majd úgy fogalmazott: az ember csak kapkodja a fejét, és nem is tudja, mi a jó, ha foglalkoznak Magyarországgal, vagy ha békén hagyják.
Ukrajnáról szólva közölte: többszöri kísérlet ellenére sem sikerült találkoznia Volodimir Zelenszkij új ukrán elnökkel, de reméli, hogy a korábbi magyarellenes ukrán kormányzat után az új elnök vezette politikai elit elfogadja Magyarország "kinyújtott kezét".
A migránsra nincs szükség, az emigránst segítik
A diaszpórában élő magyarokról a miniszterelnök kifejtette: számuk 2,5 millióra tehető, többségük az Egyesült Államokban és Kanadában él. A magyar kormány számos programmal segíti, hogy a diaszpóraközösséget bekösse a magyar nemzet vérkeringésébe - mondta Orbán, aki szerint kormányzati cél egy magyar emigrációs és diaszpóraközpont létrehozása is.
