Viszonylag jól állta a sarat európai parlamenti meghallgatásán a bővítési és szomszédságpolitikai tárcára jelölt Várhelyi Olivér. A magyar biztosjelölt, aki az EU-nagyköveti posztot cserélné fel az európai bizottsági tagságra, pontos és alapos választ adott minden szakmai kérdésre, míg a politikai tevékenységét, az Orbán-kormányhoz fűződő viszonyát firtatókat gondosan és diplomatikusan kikerülte.
Teljesítményét délután értékelik a politikai frakciók képviselői, és döntenek a jóváhagyásáról. Sorsa főként azon múlik, hogy a szocialisták és/vagy a liberálisok mögé állnak-e. A meghallgatás után mindkét frakció képviselői bizonytalanok voltak.
Az EP külügyi bizottságában megrendezett meghallgatásán Várhelyi Olivér részletesen felvázolta programját és hangsúlyozta az erős, egységes Európa melletti kiállását. Ugyanakkor nem volt hajlandó elhatárolódni az Orbán-kormány politikájától, mindegyre azt ismételgetve, hogy biztosként kormányok és egyéb intézmények befolyásától mentesen, függetlenül fog eljárni.
A háromórás kérdés-felelek során elsősorban a balliberális képviselők igyekeztek számonkérni a múltat a jelöltön. Többen felvetették, hogy bővítési biztosként hogyan lesz képes garantálni a jogállam és a demokrácia tiszteletben tartását a csatlakozó országokban, amikor egy olyan országot képviselt Brüsszelben, amely ellen az uniós értékek megsértésének veszélye miatt eljárás folyik. Várhelyi Olivér a nyugalmából nem kizökkenve ismételgette az előre (valószínűleg) begyakorolt választ, miszerint biztosként európai szellemben, az Európai Unió képviseletében fog tevékenykedni. Függetlenségének alátámasztására felemlegette, hogy korábban az Európai Bizottság osztályvezetőjeként dolgozott, ahol ugyanezt az elvet követte. „Akkor sem fogadtam el egyetlen kormánytól vagy más intézménytől sem utasítást, és ugyanezt fogom tenni a megválasztásom esetén is” – fogalmazott.
Jónéhány EP-képviselő hasonló választ kapott, amikor ki akarta húzni Várhelyiből, hogyan értékeli Orbán Viktornak a Türk Tanács bakui csúcstalálkozóján tett kijelentését, amelyben a magyar miniszterelnök értésre adta, hogy a magyar bővítési biztos a magyar érdekeket fogja képviselni. A jelölt nem kívánta minősíteni a megjegyzést, és csak annyiban határolódott el tőle, hogy leszögezte: a kormányok és a kormányfők dolga, hogy mit mondanak, biztosként ő maga az unió politikáját fogja képviselni. Gyöngyösi Márton jobbikos független EP-képviselő felvetésére reagálva visszautasította, hogy a Fidesz pártkatonája lenne: „Az európai alapszerződések szerint a bizottsági tagokat a tagállami kormányok jelölik, párttag nem vagyok, tehát nehéz lenne pártdelegáltnak tekinteni”.
Ketten is megkérdezték Várhelyi Olivértől, hogyan értékeli a korrupcióval vádolt volt macedón kormányfő, Nikola Gruevszki magyar kormányzati segédlettel végrehajtott kimenekítését a hazájából. A jogász végzettségű diplomata kikezdhetetlen jogi érveléssel állt elő: mivel a menedékjog megadása a tagállamok hatásköre, ezért az Európai Bizottságnak és tagjainak nem lehet ebbe beleszólása.
„Bővítési biztosként ön fogja ellenőrizni az igazságszolgáltatás függetlenségét, a médiaszabadság érvényesülését és a korrupció elleni harcot. Ön szerint ezeken a területeken Magyarország milyen példát mutat?” – tette fel a kérdést Piri Kati, magyar származású holland szocialista EP-képviselő.
„Nem az én feladatom megítélni, hogy Magyarország milyen teljesítményt nyújt a jogállam területén. Az a helyénvaló, ha ezt az értékelést az Európai Bizottság jogállamisággal foglalkozó biztosjelöltjeire hagyom” – szólt a válasz.
Hasonló eltökéltséggel beszélt Várhelyi Olivér a jogállam tiszteletben tartásának szükségességéről a csatlakozni vágyó országokban. Mint közölte, bővítési biztosként feladatának fogja tekinteni a demokrácia, a szabadságjogok tiszteletének erősítését az EU szomszédságában. „A folyamatban az alapokkal kell kezdeni, ha visszalépést tapasztalunk az alapvető jogok, a jogállam, a demokrácia tiszteletben tartása terén, akkor a tárgyalásokat leállíthatjuk, és a pénzügyi támogatást is visszavonhatjuk” – fejtette ki több kérdésre válaszolva. Bírálta Törökországot is, amely „világosan elmozdult az európai értékektől”, ezért az uniónak el kell gondolkodnia, hogy valójában milyen kapcsolatokat szeretne az eurázsiai országgal. Megígérte, hogy „harcolni fog a korrupció ellen, a független médiáért és a jogállam tiszteletben tartásáért” Azerbajdzsánban.
Egy zöldpárti EP-képviselő azt firtatta, hogy leendő biztosként hogyan küzdene a Kreml propagandahadjárata, álhírterjesztése ellen, amelyben egyébként a magyar állami média is részt vesz. Várhelyi Olivér közölte: minden pénzügyi eszközt felhasználna, hogy támogassa Ukrajnát a hibrid fenyegetések elleni küzdelmében. Ukrajna szuverenitását egyébként akár az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítása árán is segíteni kell, adta értésre egy másik kérdésre válaszolva.
A magyar diplomata meghallgatása során határozottan kiállt a nyugat-balkáni bővítés és a szomszédokkal fenntartott kapcsolatrendszer elmélyítése mellett. Tervei szerint mandátuma végén, öt év múlva a Nyugat-Balkán a mainál sokkal fejlettebb régió lesz, béke fog uralkodni Albánia és Koszovó között, az utóbbi teljes vízummentességet fog élvezni. Szerbia készen áll majd a csatlakozásra, a tárgyalások pedig előrehaladott állapotban lesznek Észak-Macedóniával és Albániával. Nem csak a régió országaival, hanem a bővítést ma még ellenző tagállamokkal is folyamatos egyeztetést ígért. Szerinte az EU elmélyítése és bővítése között nincs áthidalhatatlan ellentét. Várhelyi elsődleges fontosságúnak nevezte, hogy csökkenjen a gazdasági és jóléti szakadék az EU és szomszédai között. A keleti és déli partnerországokkal erősíteni kell a két- és többoldalú kapcsolatokat, és a reformok végrehajtására kell ösztönözni őket, szögezte le.
