lapszemle;létszámstop;

- A teljes közszférában létszámstop van, átszervezésre készülhetnek

Felmentést kizárólag Rogán Antal adhat a szabály alól.

Nyilvánosságra hozta a 24.hu azt a kormányhatározatot, amely alapján a teljes közszférában, a minisztériumoktól és az állami cégektől kezdve a rendőrségen keresztül egészen az egészségügyig november hatodikától létszámstopot rendeltek el. A portál szerint a létszámgazdálkodással kapcsolatos intézkedésekről szóló kormánydöntés – visszavonásig – tételesen megtiltja a minisztériumoknál, a kormányzati főhivataloknál, a központi hivataloknál, a fővárosi és megyei kormányhivataloknál, a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó egyéb szerveknél, az új kormányzati/hivatásos/katonai szolgálati, hon- és rendvédelmi, valamint közalkalmazotti jogviszony és munkaviszony létesítését. A dokumentumból kiderül, hogy a létszámstopról szóló rendelkezést az állami többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságokra és alapítványokra is alkalmazni kell. Kivételt lényegében csak a szakmai felsővezetők kinevezése jelent, ezen kívül felmentést kizárólag Rogán Antal adhat a szabály alól.

Mint írják: mindez azért is okozott megütközést, mert a teljes közszféra létszámhiánytól szenved. A rendőrök egy év alatt átlagban másfél hónapot túlóráznak, munkaerőhiány miatt több kormányablakot bezártak már, vagy rövidebb ügyfélszolgálati idővel működtetnek, a NAV feladatellátását is veszélyezteti az emberhiány, a Magyar Nemzet még a héten is arról cikkezett, hogy több tucat álláshirdetésre várnak jelentkezőket az adóhivatalnál. Az állami cégek sem állnak jobban: a Magyar Postánál októberben 300 dolgozó hiányzott, az ország legnagyobb foglalkoztatója hiába keres kézbesítőket, egyes településeken az emberek járnak be a postahivatalba, ha meg akarják kapni a leveleiket, a vasutasoknál ezerfős, a volánosoknál 10-15 százalékos a létszámhiány.

A Népszava elsőként számolt be arról, az egészségügyben nem lehet új jogviszonyt létesíteni, azaz az intézmények nem vehetnek fel se orvosokat, se nővéreket – legfeljebb megbízási szerződéssel alkalmazhatnak embereket. Miközben a kórházfenntartó kedden a nagy nyilvánossággal egy közleménnyel próbálta elhitetni, hogy a Népszavában megjelentekkel ellentétben nincs létszámstop az egészségügyi intézményekben, a Magyar Kórházszövetséget az államtitkár és a kórházfenntartó vezetője is arról biztosította: mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kórházakban életbe léptetett létszámzárlat minél hamarabb feloldásra kerüljön. E két állítás nyilvánosságra kerülése között alig telt el néhány óra.

Mint tegnap megírtuk, az állami kórházfenntartó a fenti titkos kormányhatározatra hivatkozva rendelt el gyakorlati létszámzárlatot a kórházaknál. Múlt pénteken kelt levelében arra szólította fel a vezetőket, hogy nem vehetnek fel új embereket. A főigazgatói utasítás szerint: 2019. november 6. napjától visszavonásig az állami egészségügyi intézményekben új jogviszony nem létesíthető. Új jogviszonynak minősül bármely olyan kinevezés, szerződés vagy egyéb megállapodás, amelynek alapján az adott szervvel 2019. november 5. napján jogviszonyban nem álló személy 2019. november 5. napját követően – bármely kezdő időponttal – az adott szervvel jogviszonyba kerülne. E levélben a főigazgató nyilvánvalóvá tette az egyetlen kiskaput is, jelezvén, hogy a kormányhatározat a megbízási szerződések megkötését nem tiltja.

Az utasítás azért is riadalmat okozott az intézményekben mert az intézkedés tovább súlyosbítja az amúgy is meglévő szakemberhiányt, különösen, hogy mint az Állami Egészségügyi Ellátóközpont (ÁEEK) leveléből kiderült az egyéb mentesítések lehetőségét ki sem dolgozták. A zavart csak növelte, hogy a hivatkozott kormányhatározat az érintettek számára sem volt megismerhető, be kellett érniük az ÁEEK főigazgatójának interpretációjával. Bár a még vasárnap este a létszámstopról feltett kérdéseinkre a kórházfenntartó máig sem válaszolt, cikkünk megjelenése után, kedden közleményt adott ki, miszerint a kórházakban nincs létszámstop. Mindössze arról van szó, hogy „a kormány rendszeresen monitorozza a közigazgatásban és közszolgáltatásoknál betöltött, üres és szükséges álláshelyeket, ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne felvenni dolgozókat, ha arra szükség van. A kormány célja az, hogy valamennyi intézményben kontrolláltan történjenek a felvételek.”

Kevesen merik megjósolni, hogy mi lesz az eredménye a második magyar biztosjelölt csütörtöki európai parlamenti meghallgatásának. A lapunk által megkérdezett EP-szakértők és név nélkül nyilatkozó képviselők jó esélyt látnak arra, hogy Várhelyi Olivér megkapja a szükséges jóváhagyást.