Az Országgyűlés Kulturális Bizottsága kedden egyhangúlag szavazta meg Hollik István KDNP-s képviselő szakképzési törvényhez benyújtott módosító javaslatát, amely azt célozza, hogy a szakképzésben tanuló diákok 18 éves korukig, de legalább egy részszakma megszerzéséig tanuljanak. Csakhogy ezt nem úgy érnék el, hogy megemelik a 2012-ben 16 évre csökkentett tankötelezettségi korhatárt, hanem a szülők felelősségére bíznák gyermekük taníttatását – akkor is, ha már elmúlt 16 éves, vagyis hivatalosan nem tanköteles.
A szülőket büntetéssel „ösztönöznék”: a bizottság által támogatott javaslat szerint ha a kiskorú tanuló törvényes képviselője nem tesz eleget annak, hogy gyermeke 18 éves koráig vagy legalább egy részszakma megszerzéséig iskolába járjon, a gyerek után járó valamennyi támogatást elvehetik.
A javaslatot a szakképzésért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is támogatta, de ami igazán meglepő, a Kulturális Bizottság ellenzéki tagjai is megszavazták. Hiller István (MSZP) azzal érvelt, a kormány, ha nyíltan nem is mondja ki, de beismerte, hogy hiba volt a tankötelezettség korhatárának csökkentése, ezért egy olyan javaslatot, ami a 18 éves korig tartó tankötelezettség irányába mutat, tudnak támogatni.
A szakképzési törvényhez egyébként több tucat módosító javaslatot nyújtott be az ellenzék is, ám ezek közül egyet sem támogatott sem a szaktárca, sem a Kulturális Bizottság kormánypárti többsége. Az egyik konkrétan azt tartalmazta, a törvény biztosítson garanciákat arra, hogy 18 éves kora előtt ne hagyhassa el egyetlen diák sem az oktatási rendszert, ám ezt az elképzelést – legalábbis ebben a formában – már nem találták támogathatónak a kormánypárti képviselők.
A tankötelezettségi korhatár csökkentésének várható – és azóta bekövetkezett – következményire szakértők hada figyelmeztette a kormányt, mindhiába: az elmúlt hét évben fiatalok tízezrei estek ki idő előtt, végzettség nélkül a közoktatásból.
