Súlyos vereséget szenvedett Evo Morales. Miután az Amerikai Államok Szervezete élesen bírálta az októberi elnökválasztás lebonyolítását, a bolíviai államfő bejelentette, új választást ír ki. Azért is kényszerült erre, mert helyzete szinte tarthatatlanná vált hazájában.
A zavargásokba torkolló tüntetések azután törtek ki, hogy az október 20-án megrendezett elnökválasztáson negyedszerre is induló Evo Morales igen vitatható körülmények között aratott győzelmet. Az urnazárást követően ugyanis minden jel arra vallott, hogy második fordulót kell rendezni, ám a választási bizottság majdnem egy napig hallgatásba burkolózott, majd váratlanul közölte, az államfő már az első fordulóban győzedelmeskedett. Morales tagadja, hogy csalás történt volna, miközben az ellenzék már a voksolás előtt attól tartott, hogy adott esetben „kozmetikázzák” az eredményt.
A választási bizottság, a Legfelsőbb Választási Bíróság (TSE) pénteken szintén azt állította, nem történt csalás. A grémium szerint a digitális szavazást felügyelő Ethical Hacking nevű vállalat sem talált nyomot arra, hogy bárki meg akarta változtatni a beérkezett adatokat. Ugyanakkor a céget irányító Alvaro Andrade azt közölte, hogy a szavazatok számlálásakor találtak „sebezhetőségre” utaló jeleket.
A voksoláson második helyen végzett Carlos Mesa szerint nyilvánvaló a csalás ténye. Azon 24 óra alatt manipulálták az eredményt, amikor felfüggesztették a szavazatok számlálását - közölte. Azóta folyamatosak a tüntetések az országban, melyek során már hárman meghaltak, 300-an megsérültek. A szocialista Morales Latin-Amerika legrégebben hatalmon lévő elnöke.
Hétvégén már polgárháború réme fenyegetett a dél-amerikai országban. Az államfőhöz hű kormánypárt felszólította szavazóit arra, védjék meg Moralest. Szombaton a tüntetők a fővárosban, La Pazban megrohamoztak két állami tévéállomást, amelyek megszakították adásukat. Evo Morales a Twitteren ítélte el a tüntetők fellépését. „A demokráciát védik, miközben úgy viselkednek, mintha diktatúrában lennének” – írta.
Morales számára súlyos csapást jelentett, s emiatt is dönthetett az új választás kiírása mellett, hogy a fegyveres erők, illetve rendvédelmi szervek is kezdenek kihátrálni mögüle. A La Paz-i rendőrség jelezte, hogy csatlakoznak a megmozdulások résztvevőihez. A főváros főterén, a Plaza Murillón nagy tömeg ünnepelte a rendőrség visszavonulását. Később rendőrök sora jelent meg a téren, nemzeti színű lobogókkal a kezükben, ezzel is jelezve, hogy átálltak a tüntetők oldalára. „Az emberekkel vagyunk. A kormány nem kötelezhet minket arra, hogy elnyomjuk őket” – hangoztatta egy tiszt. Mint mondta, egyetlen politikai párthoz sem tartoznak. Hat másik városban szintén dezertált a rendőrség, így már Santa Cruzban, Sucréban, Cochabambában, Tarijában, Oruróban és Beniben is lázadnak az elnök ellen. A drámai fejlemények hatására a védelmi miniszter azzal fenyegetett, hogy a hadsereggel veri le a rendőrök lázadását, de Williams Kaliman vezérkari főnök közölte, az alkotmány tiltja, hogy a néppel szemben lépjenek fel.
Mindezek után Morales programot hirdetett a bolíviai megbékélésért, szombati televíziós beszédében azonban azt állította, „erőszakos csoportok” akarnak „puccsot” végrehajtani és elmozdítani őt a hatalomból, ezért felszólította híveit, „védjék meg a demokráciát és a választási eredményt”. A párbeszédre vonatkozó, nem túl őszintének tűnő javaslatát azonnal elutasította több politikai párton kívül Carlos Mesa volt elnökjelölt is. Mesa videoüzenetében lemondásra szólította fel az elnököt. „Semmiről sincs okunk tárgyalni” – hangoztatta.
Szakértők szerint a rendőrség lázadása után a kormánynak valamit ajánlania kell az ellenzék számára, ez azonban reménytelen vállalkozásnak ígérkezik, mert a lakosság jelentős része nem bízik sem az elnökben, sem kabinetjében.
