brazil;Amazonas;bolsonaro;

- Pénzszagú füst Amazónia felett

A januárban hivatalba lépett, „Trópusi Tumpként” emlegetett brazil elnök a sajtóval hadakozik, és követi az amerikai elnök példáját: kitiltotta a legfontosabb brazil lapot a kormánypalotából.

Őslakosok vére tapad Bolsonaro kezéhez – jelentette ki a napokban a brazil bennszülötteket képviselő szervezet egyik képviselője. Kampánykörútján próbája győzködni az Öreg Kontinens politikusait, hogy ne írják alá az EU és a Mercosur – a Dél-amerikai Közös Piac – közötti szabadkereskedelmi egyezményt, ami további lendületet adna a farmerek erőszakos, és veszélyes terjeszkedésének. Eközben  Amazóniában most is terjeng a füst, amelynek erőteljes pénzszaga van.

Hiába a világ józanabbik részének szava, a fákat védő őslakosokat sem hallják azok, akik felperzselik szándékosan az erdőket, hogy az addig szűz területeken legeltetni tudják marháikat. Brazíliában a 200 milliós állatállomány kedvéért az utóbbi évtizedben, a Yale egyetem kutatóinak felmérése szerint, csaknem 174 000 millió négyzetméternyi erdőt gyújtottak fel szándékosan, és a helyzet csak rosszabbodott az idén január óta. A jobboldali populista Jair Bolsonaro nem igazán aggódik a környezetért, a farmerek nem ok nélkül érezhetik, hogy zöld lámpát kaptak a rövid távon talán hasznot hajtó, de távlatokban katasztrófát okozó tevékenységhez. Igaz a három legnagyobb brazil húsfeldolgozó elkötelezte magát, hogy nem vásárol olyan gazdaságból, amelyik illegálisan felégetett területen neveli állatait, de meg van a módja az állományfehérítésnek, az érintettek ugyanis lánckereskedést folytatnak, és a "piszkos" földön felnevelt állat egy "tiszta" gazdaságban landol, megfelelve a nemzetközi elvárásoknak, így a finnyás feldolgozók igényeinek is. Az erőszak azonban egyre jobban elhatalmasodik, és ez az elnök gyűlöletkeltő megnyilvánulásának egyenes következménye. ”Az állam magára hagyja a végzet felé sodródó bennszülött társadalmat”- szól az egyre hangosabb tiltakozás, amelyet a napokban még felerősített, hogy megöltek egy fiatal bennszülöttet, aki egy szervezett védelmi csoport vezetője volt. A 209 milliós országban 305 etnikum él, az őslakosok száma mintegy 800 ezer.

Miközben a világ józanabbik része az őslakosok segélykiáltására figyelt, a másik felét Jair Bolsonaro akciói kötötték le. Ezeket akár ámokfutásnak is lehet nevezni. A brazil elnök október végén Szaud-Arábiában járt, egy a Davos-i hoz hasonló alternatív fejlesztési konferencián, ám a hírek nem az ott történtekről szóltak, hanem az elnök hadakozásairól a sajtóval, na meg fia kijelentéseiről. Az ifjú politikus a diktatúra visszatérésével fenyegette meg apja elégedetlenkedő népét. Eközben az elnök trágár szavakkal illette a TV Globo-t, mert azt állította, köze volt egy tavalyi politikai gyilkossághoz, amelynek áldozata Rio de Janeiro egyik önkormányzati képviselője volt. Gazemberek, semmiféle érdekem nem fűződött Marielle megöléséhez - üvöltötte. Majd másnap bejelentette, lemondja a «La Folha de Sao Paulo», az ország legnagyobb lapjának előfizetését. Aki akarja olvasni az menjen ki a buszpályaudvarra, írta a Facebook-on, egyúttal megfenyegette a lapban hirdetőket is, kijelentve hogy a kormány egy fillért sem áldoz olyan termékre, amely a Folha-ban kap publicitást. Mindez röviddel azután, hogy a Fehér Ház lakója is a New York Times és a Washington Post lemondásával orvosolta nyugtalanságát.

Jair Bolsonaro, próbálta menteni, magyarázni fia elképzeléseit, hogy mennyire látszott hitelesnek, arról megoszlanak a vélemények, különösen annak fényében, hogy köztudottan csodálója a katonai diktatúrának. Mielőtt közszereplő lett állítólag tanúk előtt azt mondta, a diktatúra legnagyobb vétsége az volt, hogy „kínzott és nem ölt”. Pártelnökként tavaly márciusban a katonaságnak azt ajánlotta, ünnepeljék meg az 1964-es államcsíny 55. évfordulóját.   

A tavalyi gyilkosság kivizsgálása viszont még nem zárult le és az elnök érintettségét nem csak a sajtó, hanem a politikusok is pedzegetik. Marielle Franco-t 2018. márciusában ölték meg Rió központjában, sofőrje szintén életét vesztette. A riói önkormányzati képviselő, a fekete bőrű Marielle, a helyi legszegényebb negyed szülötte, harcosan küzdött a rasszizmus, a homofóbia, a rendőri erőszak, és a lakosságot terror alatt tartó félkatonai szervezetek ellen. A gyilkosság után rögtön letartóztattak két volt rendőrt, a részletekre és arra, hogy ki lehetett a felbujtó azóta sem derítettek fényt.  

Nagy barátságTavaszi találkozásukkor azonnal megtalálta a közös hangot az amerikai elnök a brazil vezérrel, akit nem véletlenül emlegetnek „trópusi Trump”-ként. „Fantasztikus munkát végeztél, egyesítetted a nemzetedet” – mondta az amerikai és a trópusi sem maradt adós a tömjénezéssel, kifejezve egyre erősebb csodálatát, és meggyőződését, hogy Trump 2020-as újraválasztásához nem férhet kétség. A hála nem maradt el, Brazíliát a nem NATO tagok szürke sorából a legfontosabb szövetségesévé emelte az amerikai elnök, még azt a politikailag nonszensz ötletet is meglebegtetve, hogy a legerősebb latin-amerikai ország esetleg csatlakozhatna az Észak Atlanti Szövetséghez.

A támadót még keresik a rendőrök.