Az eddig véltnél több millió évvel korábban kezdhetett felegyenesedve járni a mai ember és az emberszabásúak újonnan felfedezett lehetséges közös őse – írták a Nature című tudományos folyóiratban a Tübingeni Egyetem és a Senckenberg Humánevolúció-kutató Központ tudósai.
A tudósok 2015 és 2018 között fedezték fel egy addig ismeretlen ősi főemlős csontkövületeit a bajorországi Unterallgäu egyik agyagbányájában. A Danuvius guggenmosinak nevezett főemlős 11,62 millió évvel ezelőtt élt és valószínűleg képes volt két lábon járni, és négy lábon mászni.
A felegyenesedett járás eddigi legkorábbi bizonyítékai mintegy hatmillió évesek és Kréta szigetéről, valamint Kenyából származnak. A bajor agyagbányában a paleontológusok épségben megmaradt kar- és lábcsontokat, csigolyákat, kéz- és lábujjcsontokat találtak, amelyek legalább négy egyedtől származnak.
„Ezek alapján rekonstruálhattuk, hogyan járt a Danuvius. Most először tudtunk több funkcionálisan fontos könyök-, csípő-, térd- és ugróízületet egyetlen csontvázon vizsgálni. Nagy meglepetésünkre néhány csont jobban emlékeztetett az emberére, mint a majmokéra” – mondta Böhme.
A Danuvius S-alakú gerincoszlopa segítségével tudott felegyenesedni, míg az emberszabású majmoknak egyszer görbülő gerincoszlopa van.
A kutatók megítélése szerint „az új emberelőd” nagyjából egy méter magas volt. A nőstény, amelynek csontjai előkerültek, 18 kilogrammos, a hím 31 kilogrammos lehetett.
