Nem kerül sor tárcacserére, Várhelyi Olivér magyar biztosjelölt megtarthatja a bővítési és szomszédságpolitikai tárcát — erősítette meg a Népszava kérdésére Ursula von der Leyen szóvivője azután, hogy a megválasztott bizottsági elnök a román kormány által szerdán jelölt Adina-Ioana Valeanra bízta a közlekedési portfóliót. Ezzel teljesülni látszik Orbán Viktor eredeti szándéka, bár a magyar EU-nagykövetből biztosjelöltté előlépett Várhelyire még nehéz órák és napok várnak az Európai Parlamentben.
A képviselő-testület balliberális frakciói élesen bírálják, hogy a jogállamot veszélyeztető lépései miatt 7. cikkelyes eljárás alá vont magyar kormány választottja kérje számon a demokrácia és az emberi jogok betartását a csatlakozni vágyó, illetve a szomszédos országokon.
Von der Leyen listájáról már csak a brit nemzetiségű tag hiányzik. Ha Boris Johnson kormányfő tartja magát az elhatározásához és nem küld jelöltet Brüsszelbe, akkor a tagállamok képviselőiből álló EU Tanácsnak kell eldöntenie, hogy enélkül is jóváhagyja-e a jelöléseket. Amennyiben a kormányközi döntéshozó testület nem határoz, akkor az Európai Parlamentre vár, hogy kimondja a végső szót: 27 taggal is megszavazza-e az új Európai Bizottságot. Ez azzal a kockázattal jár, hogy döntése megtámadható lesz az EU Bíróságán. A hatályos jogszabály szerint a biztosi testületnek annyi tagból kell állnia, ahány tagállama van az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság január 31-ikéig még tagja a közösségnek.
Miután az EU Tanácsa formálisan jóváhagyta a biztosjelölteket, sor kerülhet európai parlamenti meghallgatásukra. Ennek első lépéseként az EP jogi bizottsága (JURI) megvizsgálja a vagyonbevallásukat és megállapítja, hogy fennáll-e bármilyen pénzügyi összeférhetetlenség. A tervek szerint a JURI november 12-ikén, szükség esetén 13-14-ikén értékeli a három már megnevezett jelöltet. A lapunk birtokába került feltételes menetrend szerint a meghallgatásukra november 14-ikén, illetve azt követően kerülhet sor a parlamenti szakbizottságokban. Várhelyi Olivért az EP külügyi bizottsága fogja kikérdezni. A bizottsági elnökök testülete november 19-ikén értékelné a meghallgatások eredményét, a házbizottság pedig 21-ikén hozna döntést az eljárás befejezéséről, feltéve, hogy nem kell pótmeghallgatásokat rendezni. Ha sikerül tartani a szoros menetrendet, akkor az EP plenáris ülése november 27-ikén szavazna az Európai Bizottságról, amely december 1-jén lépne hivatalba.
