Ki kell adnia a Belügyminisztériumnak (BM) a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Political Capital (PC) által igényelt lakcím-nyilvántartási adatokat, miután a TASZ pert nyert a BM ellen. Így kiderülhet, hogy történtek-e visszaélésszerű lakcímbejelentések a tavalyi országgyűlési választás előtt – tudatta a Political Capital.
A 2018-as választás előtt felmerült annak gyanúja, hogy külhoni magyar állampolgárok fiktív magyarországi lakcímet létesítettek azért, hogy ne csak pártlistára, hanem egyéni képviselőre is szavazhassanak. A sajtó néhány konkrét esetet is feltárt, de a visszaélések nagyságrendjét egyelőre csak találgatni lehet. A TASZ és a PC már a választás előtt a lakcímnyilvántartásért felelős BM-hez fordult, hogy adjon számot a választást megelőző két évben létesített lakcímek számáról településenként. A tárca megtagadta a válaszadást, ezért a TASZ Választási Jogi Programjának vezetője, Mráz Attila pert indított a közérdekű adatok megismeréséért.
A BM 2019. márciusban első fokon már elveszítette a pert, a Fővárosi Ítélőtábla pedig másodfokon is a TASZ-nak és a PC-nek adott igazat. Így
A BM az elsőfokú döntés elleni fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a kért adatok kiadása aránytalan munkateherrel járna, de ezt nem támasztotta alá konkrétumokkal, így az ítélet átvételétől számított 15 napon belül teljesítenie kell az adatigénylést. A választók így megtudhatják, hogy a lakcímlétesítéses választási csalásoknak volt-e szerepe az országgyűlési választások eredményének alakulásában.
A TASZ arra számít, hogy ha ezek az adatok a jövőben bármikor kikérhetőek, az segítheti a büntetőeljárások elindítását. Jelenleg főleg a kisebb településeken történt visszaélések miatt zajlanak jogi eljárások, amelyek során kiderülhet, hogy kik a felelősek a beköltöztetésekért. A mostani bírósági döntés nyilvánvalóvá teszi, hogy a lakcímlétesítéshez kapcsolódó adatokat bárki szabadon megismerheti. A jövőben már egy ilyen adatigénylés is elegendő lehet a nyomozás megindításához.
