Szabó Bálint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főosztályvezetője arról beszélt a rendezvényen, hogy az e-tér adataiból mind több, a betegellátást javító információ nyerhető. Példaként említette, hogy míg egy éve a felírt vények 25-30 százalékát nem váltották ki a betegek, mostanra ez 5-10 százalékkal mérsékelődött. Az orvos ugyanis a rendszerben látja, ha valaki nem váltotta ki a gyógyszerét, így van alkalma tisztázni az okokat. Ha a beteg állapota csak azért nem javult, mert nem vette be az eredetileg felírt gyógyszert, figyelmeztetheti, ahelyett hogy még erősebb, vagy még több orvosságot írna neki. Szabó Bálint szerint az e-tér a két évvel ezelőtti indulása óta nagyot fejlődött. A háziorvos térinformatikai ábrával megjelenítheti, hogy páciensét mikor, hová és hányszor utalta be, milyen készítményeket írt fel neki, és azokat kiváltotta-e. Ez önmagában javítja az ellátás minőségét.
A rendszer már arra is képes, hogy egy újabb vizsgálat kérésekor jelezze, ha már van lelete a betegnek. Szabó Bálint hangsúlyozta: természetesen a jelzés ellenére az orvos dönthet úgy, hogy mégis megírja a beutalót, de használhatja a már meglévő adatokat is. Azzal, hogy orvosok sokkal pontosabb képet látnak a beteg mozgásáról a rendszerben, segíti a biztosabb diagnózist és a gyorsabb gyógyulást is. Mindez – szerinte – milliárdos megtakarítást jelenthet az ellátórendszernek. A főosztályvezető beszélt arról is, hogy az e-tér újabb mérföldkőhöz érkezett, 2020 januárjától ugyanis az orvosi szolgáltatást nyújtó magánvállalkozásoknak is csatlakozniuk kell a rendszerhez. Valamennyi általuk végzett kezelést, gyógyszer vagy egyéb terápia rendelést is rögzíteniük kell, és a ha páciensük meg nem tiltotta, láthatják az egyéb paramétereket is.
Egy minapi kormányrendelet értelmében 2021-től már valamennyi ellátónak az e-térben kell beutalót írnia. Hozzátette: lesz egy átmeneti időszak, mint az e-recept esetében is volt, amikor a szolgáltatók az elektronikus mellett a papír alapú beutalót is alkalmazhatják. Jelezte azt is, hogy ugyan 2020 januárjától már nem kötelező felírási igazolást adniuk az orvosoknak, de ha a beteg kéri, nem tagadhatják meg.
Elfutott a vezető, nem tudtunk meg semmit az Egészséges Budapestért Programról
„Könnyebb feladatom lenne, ha volna némi luxusautó-kereskedői tapasztalatom, de mivel ilyen nincsen, sajnos a programnak be kell érnie egy mérnök-közgazdász végzettségű, menedzserszemléletű szakemberrel” – debütált a fórumon Tóvizi Attila, Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgató-helyettese, az Egészséges Budapestért Program (EBP) irányítója. Kijelentése kissé furcsa, mert kinevezésekor lapunk megírta: Tóvizi Attila miniszteri biztossága előtt vállalkozó volt, egyebek mellett egy Pomázon bejegyzett cég tulajdonosaként luxusautó-kölcsönzőt működtetett.
Tóvizi előadásából csak annyi derült ki, hogy a fővárosiak egészségügyi ellátásának megújítása a gyakorlatban nagyjából ott tart, ahol Cserháti Péter a program éléről nyáron távozó miniszteri biztos hagyta. Tóvizi Attila hosszan méltatta a kormány „2010 óta tartó egészségpolitikai és fejlesztési eredményeit”, azt az 500 milliárdos uniós fejlesztési programot, amelyből a vidéki kórházak megújultak. Hozzátette 2026-ig az EBP-re 700 milliárdot fognak elkölteni. (Ez az összeg legutóbb Orbán Viktor miniszterelnök éveleji évértékelő beszédében került elő, ám az előtt, de azóta sem került nevesítésre még egyetlen kormányhatározatban sem vagy egyéb költségvetési dokumentumban.
Miután nyilvános fórumon most először beszélt az EBP-ért felelős vezető, a hallgatóságból többen is szívesen kérdezték volna Tóvizi Attilát, ám ő előadása végén azonnal távozott a teremből. Az újságírók érdeklődését pedig azzal hárította el:
