Igazságtalan az a javaslat, amelyet a távozó Európai Bizottság készített az Európai Unió következő költségvetéséről, és mi "igazságot akarunk" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden Prágában. A kormányfő részt vesz a Kohézió barátai csúcstalálkozón, amelynek elején a visegrádi országok (V4 - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) miniszterelnökei egyeztetettek. A V4-es megbeszélést követően bocsátkozott az unió költségvetésének megreformálásáról szóló, részleteket gondosan elkerülő fejtegetésébe Orbán.
Először, Orbán kijelentése szerint a rebate-ek (visszatérítések) rendszerét meg kell szüntetni, mert szerinte ha újraszámolják a rebate-eket is figyelembe véve, hogy melyik tagállam, mennyit fizet be a saját nemzeti össztermékéhez képest, "teljesen igazságtalan képet" kapunk. (Ennek megváltoztatása elsősorban Nagy-Britanniát érinthetné kellemetlenül: esetükben a közös kasszába befizetett pénzek és a rájuk fordított uniós költségek különbözetének 66 százalékára terjed ki a visszatérítés. Hogy a rebate-ek végét is elhozhatja a Brexit, az már 2016-ban felmerült, így a magyar miniszterelnök meglehet, nyílt kapukat dönget a kérdésben.)
Másodikként Orbán szerint azt is figyelembe kell venni, hogy amit a közép-európaiak forrásként kapnak, annak nagy része visszamegy a nyugati tagállamokhoz, és ennek meg kell jelennie az előterjesztésben - közölte.
Harmadszor, azt is igazságtalannak nevezte a miniszterelnök, hogy a kohéziós forrásokat csökkenteni akarják úgy, hogy "minél szegényebb valaki, annál több pénzt vesznek el tőle, és minél gazdagabb valaki, annál kevesebbet". (Ez különben a magyar gazdaság- és szociálpolitika jellemzője is, kezdve az egykulcsos adóval, illetve a mindössze 9 százalékra csökkentett társasági adóval, egészen a hitelképes felső- és középosztály támogatására szorítkozó csok-ig, babaváró hitelig és autóvásárlási kedvezményig.)
Végül úgy vélte, az is szükséges, hogy növeljék a rugalmasságot, a bizottsági javaslat "az ellenkező irányba halad", és ez a költségvetés egyre rugalmatlanabb lesz. Hangsúlyozta: "ennek ellenére is optimisták vagyunk", mert a V4-ek nagy szerencséjére két volt pénzügyminiszter is van a visegrádi miniszterelnökök között.
Kérdésre válaszolva Orbán közölte: a kutatás-fejlesztés támogatásáról szóló Horizont program az egyik legigazságtalanabb, mert a forrásainak 95 százaléka a régi tagállamokhoz jut, és csak 5 százaléka kerül az újakhoz. (Ez a felvetés már csak azért is különös a kormányfőtől, mert az Orbán-kormány évtizedes intézkedései mind a felsőoktatás, kutatás-fejlesztés, akadémiai és tudományos élet rovására szolgálták a fiatalok szakképzésbe kényszerítését.) Hasonló a helyzet a klímasemlegesség tekintetében is: kiszámolták, ahhoz, hogy 2050-re a magyar gazdaság karbonsemleges legyen, minden évben a GDP 2,5 százalékát kell a gazdaság átalakítására fordítani, míg ugyanennek a célnak az elérésére Hollandiában 0,5 százalékot - magyarázta. (Hasonló a helyzet már csak annyiban is, hogy míg Hollandia korábban is foglalkozott már a karbonsemlegesség kérdésével, addig Magyarország a nyugat-európai gyárak befogadásával volt elfoglalva, és erre költötte a GDP-t, támogatásként osztva szét az adófizetők pénzét.)
Az EU bővítéséről a miniszterelnök elmondta: "mindannyian csalódottak vagyunk", hogy nem kezdik meg a tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával, ezért fel kell gyorsítani a tárgyalásokat azokkal az országokkal - Szerbiával és Montenegróval -, amelyekkel már megkezdték az egyeztetéseket, hogy valamelyest enyhítsék ezt a rossz döntést, és "a bővítés gondolata ne enyésszen el".
