Országgyűlés;

- A legfőbb ügyész negyedszázada

A kormánypárti többség döntése értelmében 2025-ig biztos Polt Péter lesz a legfőbb ügyész. Az ellenzék nem támogatta, ahogy Handó Tünde alkotmánybíróvá választását sem, de a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumába delegáltak három tagot.

A parlament kormánypárti többsége 134 igen szavazattal, 27 nem és 3 érvénytelen voks mellett  ismét Polt Pétert választotta legfőbb ügyésszé, januártól  - 134-27-3 szavazattal - Handó Tünde ülhet Stumpf István helyére az Alkotmánybíróság testületében. Polt újabb kilenc évig, de legalább 70 éves koráig, 2025-ig vezetheti az ügyészséget, miután először 2000 és 2006 között töltötte be ezt a hivatalt, majd 2010. december 6-án választotta meg újra az Országgyűlés.

Lecserélni nem lesz könnyű még a mandátuma lejárta után sem, a legfőbb ügyész kinevezéséhez ugyanis kétharmados többség kell, és mandátuma mindaddig meghosszabbodik, amíg a parlament kétharmados többséggel meg nem választja az utódát. Vagyis Polt Pétert a mandátuma lejárta után sem lehetne lecserélni, csak kétharmaddal. Elvileg le kell mondania, amikor betölti a 70. évét, de akkor is ő marad a legfőbb ügyész, amíg az utódját meg nem választják.

A titkos szavazásra szánt egyórás parlamenti szünetben az ellenzék közös sajtótájékoztatón tiltakozott újraválasztása ellen, mert épp az ő kezdeményezésére függesztette fel a hétfői ülésen kormánypárti többség a Demokratikus Koalíció (DK) politikusa, Varju László mentelmi jogát. A DK politikusa 2018 decemberében több képviselőtársával együtt bement az MTVA székházába, hogy elérje egy közlemény beolvasását, az őrökkel kialakult dulakodásban Varju megsérült, mentő vitte el, ám a vád szerint közben ő is sérülést okozott egy biztonsági embernek.

Handó Tünde alkotmánybíróként folytathatja pályáját a következő 12 évben. Az Országos Bírói Hivatal elnöke, az ősfideszes EP-képviselő, Szájer József felesége évek óta konfliktusban áll az Országos Bírói Tanáccsal, tekintélye a szakmában legalábbis megkérdőjelezhető. Ennek ellenére, vagy sokak szerint épp ezért kínált neki a vezető kormánypárt menekülési útvonalat azzal, hogy a hónapok óta betöltetlen alkotmánybírói posztra őt jelölték és választották meg. Handó jövő januárban kezdi meg a munkát. A tegnapi szavazások két főszereplője mellett kevesebb figyelmet kapott Szalayné Sándor Erzsébet, akit velük együtt a nemzetiségi jogokat védő ombudsmanhelyettessé választottak.

A legfőbb ügyész és az új alkotmánybíró személyéről nem született megállapodás a kormány és az ellenzék között, de a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumába az ellenzéki pártok három delegáltját már egy ilyen alku eredményeként választották meg nyilvános szavazáson. Debreczeni József a DK, Kránitz László az MSZP, Silhavy Máté a Jobbik színeiben lett delegált, de a megállapodás alapján minden ellenzéki frakció, így a Párbeszéd és az LMP is megszavazta személyüket. A hat tagú kuratóriumban a kormánypártokat Bencze Izabella, László Miklós és Varga Szilvia képviseli. 

A kormány és az ellenzék kölcsönösen támogatta a másik delegáltjait, ami új helyzet a 2010-eshez képest, amikor csak a Jobbik és az LMP volt hajlandó egyáltalán jelölni a kuratóriumba – a delegáltjaikat meg is választották, ezután a DK és az MSZP részéről sokáig ez volt a fő érv amellett, hogy „kollaborálnak” az Orbán-kormánnyal. Most azonban az önkormányzati választásokon elért ellenzéki siker a jelek szerint ebben is változást hozott.

A Fidesz előzetesen jelezte, hogy ha az ellenzéki frakciók meg tudnak állapodni három jelöltről, akkor hajlandók őket is támogatni. - Minden egyes ellenzéki polgármesterrel, minden egyes jegyzői poszttal többek leszünk és ez igaz erre a kuratóriumra is – mondta a Népszavának egy DK-s képviselő, hozzátéve, nincs túl sok illúziója, hogy az új kuratórium alatt a kormánymédia jogállami normák szerint készíti majd a hírműsorokat, de delegáltjaik révén legalább jobb rálátással bírnak a közmédia működésére, és tiltakozni tudnak valahányszor jogsértést, etikai vétséget tapasztalnak.

24 óra alatt több mint 30 milliméter csapadék hullhat.