;

média;Klubrádió;Civil Rádió;

- A félelem felfalja a rádiókat

December végén elhallgat a Civil Rádió az FM 98-on. Miután nem hosszabbították meg a frekvencia-engedélyét, sokan aggódnak, hogy ez csak a kezdet. Ugyanígy járhat a többi közösségi rádió is.

Ha a média jelenlegi helyzetét vizsgáljuk, a kulcsszó: a félelem. A hatalom tart minden szabad, független hangtól, mert ezek lehetőséget kínálnak olyan vélemények megjelenítésére, amelyek szembe mennek a központi akarattal. Ezt tükrözte a médiatörvény legutóbbi – az idén nyáron – elfogadott módosítása, amely egyszerűen szembemegy az alkotmánnyal és nem illeszkedik a hazai jogrendszerbe sem. A kormánypárti többség azonban – természetesen – megszavazta, mint minden olyan salátatörvényt, amelyet lényegében nem is ismernek. „Magyarországon napjainkban nincs a hagyományos értelemben vett jogalkotás, ami van, az álca és rendeleti kormányzásnak minősíthető” – mondta lapunknak Stock Richárd, aki jogász és nem mellesleg a Klubrádió vezérigazgatója. Vele azért beszélgettünk, mert ők is érintettek lehetnek, amikor a hatalom szűkíteni próbálja az eddigi lehetőségeket. Minthogy ugyanis félnek, a másik oldalról félelemben is tartanak. Aki nem hajlandó beállni a sorba, az számíthat rá, hogy elhallgattathatják.

Az imént leírtakat egy konkrét eset teszi aktuálissá és igazolja is. A Civil Rádiónak ugyanis nem hosszabbították meg a frekvencia-engedélyét. Ez azt jelenti, hogy december 22-étől nem sugározhat műsort. Ez a közösségi rádió éppen 25 éve kezdte meg tevékenységét. Műsorait nyitottság és sokszínűség jellemzi, működésük önkéntesek elkötelezett munkáján alapul. Létezése lehetőséget nyújtott a civil ügyek, vagyis a társadalom közös ügyeinek bemutatására, teret adott az együttes gondolkodásra. Bizonyára ez volt a legnagyobb baj vele. A Médiahatóság tehát lépett, összhangban egyébként a rá vonatkozó – és gyakran joggal kritizált – jogi szabályozással.

Aligha valószínű, hogy Orbán Viktor akár egy szalmaszálat is keresztbe tett volna ebben az ügyben, de – ismerve a hazai viszonyokat – azért érdemes felidézni a miniszterelnök egy-két megnyilvánulását. Például azt, amit nemrég Olaszországban egy jobboldali pártalálkozón mondott. Ott azt állította, a magyar médiában a baloldalnak és a keresztény-konzervatív jobboldalnak lényegében ugyanakkora része van. Ez azt jelzi, hogy néhány hónap alatt jelentősen változott a véleménye, hiszen korábban úgy vélte, „Magyarországon ma baloldali, liberális és kormányellenes médiatöbbség van”. Ez viszont teljesen szemben áll a Mérték Médiaelemző Műhely adataival. Ők az idén tavasszal arra jutottak, hogy – az árbevételek alapján - a kormányközeli médiumok piaci aránya 77,8 százalék, míg a nem kormánytól függőké 22,2 százalék. A lényeg viszont Orbánnak abban a mondatában található, amely szerint "Magyarországon nem lehet összevissza beszélni a médiában". Tegyük hozzá: ennek érdekében a hatalom, és kiszolgálói, intézményei igyekeznek minél többet tenni is.

A Civil Rádió tavaly időben beadta kérelmét, hogy – a szabályok engedélyezte kereteken belül – további öt évig használhassa a frekvenciát. A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság most arról tájékoztatta őket, hogy ez nem lehetséges. Csakhogy egy olyan paragrafusra hivatkoznak, amely később került be a szabályozásba. Eszerint kizárja a hosszabbítás lehetőségét, ha ismétlődő szabálysértéseket állapítanak meg egy adott rádiónál. Tény, hogy valóban többször elmarasztalták őket, amiért megszegtek bizonyos szabályokat. De nem véletlenül mondja most lapunknak Cserháti Ákos, a rádió ügyvezetője, hogy végül is mindez a Médiatanács szubjektív döntésének nevezhető. Többször elmaradtak például a megkövetelt adatszolgáltatással, ám az Alkotmánybíróság már 2011-ben törölte a törvényből ezt a passzust, arra hivatkozva, hogy büntetéseket generálhat (ahogy a Civil esetében meg is történt). A Médiatanács viszont azóta is mindenkit kötelez az adatszolgáltatásra. És ez csak egy példa a hatóság „túlmozgására”. Cserháti emlékezet rá, hogy ahány vizsgálatot végeztek, annyiszor találtak szabálysértést a szolgáltatóknál. A trükk az, hogy őket sokszor ellenőrizték, másokat meg sokkal kevesebbszer. „Azokat a rádiókat, amelyek a jelenlegi kurzus ízlésvilágához közel álló tartalmat közvetítenek, kevesebbet vizslatták, tehát ők kevesebbszer is sértettek szabályokat” – mondja az ügyvezető.

A Civil Rádió december 22-étől a világhálón továbbra is jelentkezik, noha tisztában vannak vele, hogy frekvencia nélkül jóval kevesebb emberhez tud majd eljutni. Eközben a Médiatanács döntése ellen közigazgatási pert indítanak. A döntést ugyanis – hiába van összhangban a hatályos jogszabályokkal - aránytalannak és méltánytalannak tartják. Azt is tudják, hogy ez rövid távon nem hozhat számukra kedvező eredményt. Viszont nagyra értékelik, hogy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil jogvédő szervezet, valamint a Mérték Médiaelemző Műhely melléjük állt és szakmai segítséget nyújt az eljárásban.  

A Klubrádiónak 2021 elején, a Tilos Rádiónak 2022 szeptemberében jár le a frekvencia-engedélye. Mindkét közösségi szolgáltatónál tartanak attól, hogy ők is a Civil Rádió sorsára juthatnak. Természetesen kérni fogják a hosszabbítást, de hibákat akkor is lehet találni, ha nagyon vigyáznak rá, nehogy megsértsék az előírásokat, amelyeket egyébként nem lehet egész pontosan sem megismerni, sem igazodni hozzájuk. Ahogy Stock Richárd fogalmazott, „a médiatörvény és többszöri módosítása egy fegyvernek, éles késnek számít, amit bármikor fel lehet használni, ha akarják”.

A médiatörvény a hatalmi önkény leirataStock Richárd, a Klubrádió vezérigazgatója. - Mondhatjuk, hogy a médiatörvény írott malaszt? - Ez a hatalmi önkény leirata. Arról szól, hogy a Médiatanács azt csinál, amit akar. A szolgáltatók egyszerűen nem képesek tartani magukat a benne leírtakhoz, mert azok ellentmondásosak és kiismerhetetlenek. - De mi a baj a törvénnyel? - A fő probléma az, hogy a jelenlegi médiatörvényben keveredik a hatósági jogi és a polgári jogi szabályozás. Ez ellentétes az Alkotmánybíróság döntésével, amely kimondta, hogy nem lehet egyszerre mind a kettő. Szerződéses partnerek például nem bírságolhatják egymást. A nyáron elfogadott módosítás értelmében az NMHH egyszerre szabályozó hatóság és tulajdonos is. Keveredik tehát a két funkció, s így nem illeszkedik a magyar jogrendszerbe, miközben ellentétes az Európai Unió szabályozásával is. - Akkor a Civil Rádió most éppúgy nem tehet semmit, ahogy a Klubrádió is csak reménykedve várhatja a majdani döntést? - A jogszabályok nem a csillagokban vannak megírva. Végezni kell a dolgunkat és támaszkodni arra a hallgatói bázisra, amely kifejezi elvárását, hogy tovább akarnak hallgatni bennünket. Mi betartjuk vállalásainkat és a törvény előírásait, még ha az utóbbiakkal nem is értünk egyet. Fel kell készülni a döntésre és olyan nyomást gyakorolni, hogy ne születhessen kedvezőtlen döntés. Ha pedig mégis, akkor ki kell használni az összes jogorvoslati fórumot. Aztán majd a bíróságok állást foglalnak, jogszerű volt-e a törvény, összhangban volt-e az alkotmánnyal, vagy ellentétes vele. - Mennyit ér ma egy frekvencia? - A Klubrádió közösségi frekvencia, az határozza tehát meg az értékét. Nekünk már régóta nem az a célunk, hogy profitot termeljünk, hanem az, hogy magas színvonalú műsort tudjunk szolgáltatni. Üzleti alapon ma aligha lehet rádiót indítani Magyarországon, mert nincs komolyan vehető kereskedelmi és reklámpiac, vagyis pénzt csinálni nem lehet. A frekvenciánk eszmei értéke nagyon magas, hiszen ez egy egyetlen olyan független és szabadelvű rádió, amelyet széles közönség hallgat. A hallgatók folyamatosan megnyilvánuló támogatása pedig erőt ad nekünk ahhoz is, hogy küzdjünk a frekvencia meghosszabbításáért. 
Stock Richárd
A közösségi rádiórólHelyi vagy körzeti rádiófrekvenciákra (újakra és lejártakra) időnként közösségi címkéjű pályázatot ír ki az NMHH. A pályázat díjköteles (százezres-milliós nagyságrendű), a frekvenciahasználat ingyenes. Kötelezettségek: adatszolgáltatás (havonta, minden lejátszott műsorszámról, zeneszámról) és 50 százalékos magyar zenei kvóta. Jogok: pályázhat az NMHH rezsi, műszaki és tematikus (pl. hírműsor, magazinműsor) pályázatain. Előny: nagy vételkörzet, hátrány: rengeteg papírmunka, magas pályázati díj, a helyszínt az aktuálisan kiírt pályázat határozza meg, nem az igény. 

Nem bírja a migránsveszélyre hivatkozva elrendelt fokozott terhelést a határátkelők informatikai rendszere, ezért omlik össze gyakran – mondta lapunknak egy volt határőr.