Itt a november, kezdődik a szmogszezon, ami a nagyobb városokban egész jövő év március-áprilisáig eltart. Hatásai bizonyítottan a többi között légúti, szív- és érrendszeri betegségeket, fejfájást, émelygést, rossz közérzetet, hosszabb távon pedig akár rákot és korai halált is okozhatnak. A Főtáv Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy a fővárosi hőgyűrűprojekt részeként megvalósuló Kéménymentes belváros – szmogmentes Budapest program keretében egyszer s mindenkorra felszámolja a fűtésből eredő fővárosi szmogot.
Ennek keretében 2023-ra a meglévő 1100 kilométer távhő-gerincvezetékhez további, összesen 110 kilométer kiépítésével összekötik a főváros most „szigetüzemű” hőkörzeteit. Bár ennek érdekében Budapest számos pontján zajlanak beruházások, a leglátványosabb szakasz a belváros „meghódítását” célozza. Az ötmilliárdos, részben uniós támogatásból megvalósuló fejlesztés keretében Budáról Pest felé az Erzsébet híd alatt építenek ki egy távhővezetéket. Ezt követően közintézmények és üzleti fogyasztók kapcsolódását várják, majd a későbbiekben társasházak számára is elérhetővé teszik a csatlakozást. Első körben az V., majd fokozatosan a környező belvárosi kerületeket is eléri az otthonok, épületek melegét biztosító cső. Emellett a XIII. és XIV. kerületben is folynak a Kispest–Angyalföld stratégiai gerincvezeték kiépítésének munkálatai. A kivitelezés útvonalát az autósok kisebb forgalmi terelések miatt folyamatosan nyomon követhetik, de a Főtáv igyekszik a lehető legkisebb mértékben akadályozni a közlekedést. Olyannyira, hogy az Erzsébet híd pesti hídfője és a Városház utca közötti munkálatok például egy 300 méter hosszú, két méter átmérőjű föld alatti közműalagútban zajlanak.
A távhővel szemben sokan az árat hozzák fel érvként. Ám ez tévhit. A fa- vagy gáztüzelés esetén folyamatosan kísértjük a szén-monoxid-mérgezés, a tűz- vagy a robbanásveszély fenyegetését. Ez a kockázat, illetve az esetleges veszteség szinte nem is forintosítható. A kémény vagy a fűtőkészülék szintén bármikor felmondhatja a szolgálatot, és a kiérkező, változó szaktudású szerelő – az ezzel járó vesződségen túl – súlyos tíz- és százezreket akaszthat le rólunk, sokszor a hiba tényleges kijavításának garanciája nélkül. Ezzel szemben távfűtés esetén a csöveken csak meleg víz érkezik a lakásba, és a rendszer karbantartása, működőképességének fenntartása, sőt egyre inkább a távfelügyelet és -leolvasás is a tarifa része.
De ma már a díjak egyszerű összevetésével is győz a távfűtés. A cég számításai szerint ma egy új építésű 65 négyzetméteres lakás kifűtése havonta gázzal átlag 9236, távfűtéssel pedig 9163 forint, vagyis utóbbi eljárás olcsóbb. Egy 45 négyzetméteres lakás esetén a különbség még szembetűnőbb: gáz használatával az átlagos havi költség 6600, távhő esetén pedig 6370 forint, ami már több mint 3 százalékos előny.
Egy 2012-es uniós irányelv szerint a távfűtés és -hűtés a károsanyag-kibocsátás csökkentésére, illetve a megújulóenergia-felhasználás és -hatékonyság növelésére is megoldást nyújt. Ilyen például a hulladék hőből és a megújuló forrásból előállított fűtő- és hűtőenergia alkalmazása, továbbá az üzemek és lakóövezetek minél nagyobb számú csatlakoztatása a távhőhálózatokra.
Az önkormányzati törvény alapján hazánkban a távhőszolgáltatás biztosítása kötelező helyi feladat. Ezt Budapesten a fővárosi önkormányzat a Főtáv Zrt.-n keresztül látja el. A Fővárosi Közgyűlés az uniós és a magyar jogszabályokkal összhangban tavaly ötéves környezeti programot fogadott el. Ez több feladatot is meghatároz az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, illetve a klímatudatosság javítására. Ezek között szerepel a Főtáv Zrt. távhőmegújítási programja, a szolgáltatás belvárosi fejlesztése és a még szigetszerűen működő rendszerek összekapcsolása. Utóbbi kiemelt szerepet játszik abban, hogy a megújuló energiaforrások részaránya a bruttó végső energiafogyasztásban már 2020-ra az EU által elvárt 13 százalékra, illetve a Magyarország által megcélzott 14,65 százalékra nőjön. Ezzel a távhőszolgáltatás jelentékenyen járulhat hozzá a helyi légszennyezés és a világszintű szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez is. A Kéménymentes belváros program célja tehát, hogy felzárkóztassa Budapestet Európa vezető városaihoz.
