Az egyes tagállamok jogállamiságának állapotát vizsgáló jövőbeni mechanizmus volt az egyik legfőbb kérdése az Országgyűlés Külügyi Bizottságában Markku Virri finn nagykövet és Varga Judit igazságügyi miniszter meghallgatásának. Finnország látja el az év második felében az EU soros elnöki tisztét és a finn elnökség egyik bevallott prioritása a jogállamiság-vizsgálatok intézményrendszerének kialakítása.
Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke, valamint Mesterházy Attila MSZP-s alelnök és Varga Judit egyaránt arra volt kíváncsi, milyen konkrét kritériumok alapján vizsgálnák az egyes tagállamok demokráciáját, megvannak-e már erre a világos szabályok. A nagykövet erre nem tudott határozott választ adni, csak annyit mondott, továbbra is folyik ezek kidolgozása az Európai Bizottsággal és az Európai Tanáccsal közösen. Varga Judit szerint a kormány nem zárkózik el egy ilyentől, de csak akkor, ha annak tisztán jogi megközelítése van.
Varga Judit, Mesterházy Attila és Németh Zsolt szintén egyetértett abban, hogy nagyon nagy hiba volt nem megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával.
Az új hét éves uniós költségvetéssel kapcsolatban a magyar megszólalók szintén közösen hangoztatták, hogy elfogadhatatlan a keleti tagállamoknak jutó támogatások drasztikus csökkentése. Varga Judit ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott (hangsúlyozva, hogy „szlengről” van szó), hogy a kormány álláspontja szerint „Brüsszelben még bicskázni is érdemes a magyar kifizetésekért.
