Konzervatív fölénnyel vette kezdetét a december 12-i választáshoz vezető, a parlament feloszlatásáig még mindig nem hivatalos kampány. A szavazópolgárok ingatagságára utal viszont, hogy - mint erre a The Independent elemzése is rámutat, - a legfrissebb közvélemény-kutatások erősen változó támogatottságot jeleznek. A legpozitívabbnak az Optimum pollja látszik, mely 16 százalékos különbséget mér a toryk és a Munkáspárt között. Ugyancsak biztató a konzervatív főhadiszállás szempontjából a YouGov 12 százalékos előnyről tanúskodó felmérése, míg az ORB International mindössze 8 százalékos különbsége már bizonyos aggodalomra adhat okot. Míg a legjobb eset 60-70 mandátumos többségre fordítható le, a legrosszabb már a bizonytalanság érzését kelti a pártvezetésben. Theresa May katasztrofális 2017-es kampánya óta a toryk vezetése amúgy is óvatosan kezeli a népszerűségi mutatókat.
Ahogy eredetileg Nigel Farage és az ő feltörekvő Függetlenségi Pártja volt az egyik fő indok, amiért David Cameron népszavazásra bocsátotta a szigetország uniós tagságának kérdését, úgy a populista politikus most is képes a zavarkeltésre új formációjával, a Brexit párttal. Farage mindeddig sikertelenül próbálkozott Boris Johnson kormányfőnél a két párt választási együttműködésének érdekében. Formális szövetség helyett most az indulatok felkorbácsolásával foglalkozik. Előbb bejelentette, mindazokat a tory jelölteket megkíméli a választási megpróbáltatásoktól, akik az ő kezdeményezésére visszautasítják Johnson új brüsszeli megállapodását. Majd nyilvánosságra hozta, hogy maga nem indul harcba képviselői mandátumért, helyette országszerte korteskedik a párt 600 jelöltje mellett. Nigel Farage mindeddig hétszer maradt alul a parlamenti mandátumért folytatott küzdelmében. Sokakat lephetett meg az EP bajkeverőjének azon megjegyzése, hogy mely szerint a Konzervatív Párt már kétszer ajánlott fel neki főrendi tagságot, csak ne lépjen fel a párt ellen brit parlamenti vokson. A toryk euroszkeptikus szárnya, a European Research Group attól tart, hogy Farage megosztó tevékenysége újabb döntésképtelen parlamentet eredményez és ez megnyitja az utat a munkáspárti vezető, Jeremy Corbyn bevonulása előtt a Downing Street 10.-be. Így ironikus módon a Brexit párt vezetőjének nevéhez fűződne a Brexit eldobása, az Egyesült Királyság EU-tagságának folytatása.
Míg a távozáspárti választópolgárok a kampány kezdete óta erőteljesen fordulnak el a Brexit párttól és sodródnak a torykhoz, a maradni vágyók 42-29 százalékban választanák a Munkáspártot vagy a Liberális Demokratákat. Míg a fiatal Jo Swinson, a „lib-demek” első női vezetője révén a párt következetesebben utasítja el a Brexitet, mint a kérdésről még mindig belső vitát folytató Munkáspárt, a szavazók jobban bíznak Jeremy Corbyn értékítéletében más ügyelben, így a gazdaság és az egészségbiztosítási rendszer, az NHS terén. A Munkáspártnak továbbra sem sikerült viszont megnyugtatnia a választókat a párt antiszemita tendenciáinak visszaszorítása ügyében. A nagy-britanniai zsidó közösség a pártvezetés minden ígérete és állítólagos fáradozása ellenére fenyegetve érzi magát egy esetleges Corbyn-kormány által, olyannyira, hogy ha ez bekövetkezne, tömegesen hagynák el a szigetországot.
