A hátralévő hónapokban felgyorsul a vita az EU kormányközi fórumain a közösség következő költségvetéséről. A tagállamoknak legkésőbb a jövő év második felében határozniuk kell, hogy mire, mennyit és hogyan kívánnak költeni 2021-2027 között. Dűlőre kell jutniuk arról a tavaly májusban előterjesztett jogszabályi javaslatról is, amely a brüsszeli támogatások feltételéül szabná a jogállami értékek tiszteletben tartását. Az Európai Bizottság által kidolgozott tervezetről már állást foglalt az Európai Parlament, jelenleg a kormányok asztalán fekszik.
A rendeletet a huszonnyolcak (Brexit esetén: huszonhetek) minősített többségének kell elfogadnia, majd a képviselő-testülettel közösen jóváhagynia. Ám a büdzsé megszavazásának bonyolult szabályai miatt erre csak azután kerülhet sor, hogy az állam- és kormányfők egyöntetűen rábólintottak a költségvetés tervezetére, és annak részeként a feltételrendszer bevezetésére.
A decemberig soros EU-elnök Finnország egyik magas rangú képviselője szerint elvileg egyetlen tagállam sem ellenzi a jogszabály elfogadását, bár néhányukat még meg kell győzni a szükségességéről. Az Unió nettó befizetői ragaszkodnak a jogállami kritériumok elfogadásához, a nettó haszonélvező kelet-európaiak némelyike egyelőre vonakodik a beleegyezését adni.
Név nélkül nyilatkozó EU-s diplomaták világossá tették, hogy a jogszabályba foglalt elvárások szigorúan a költségvetés végrehajtására vonatkoznának, céljuk nem a demokrácia tiszteletben tartásának kikényszerítése egyik vagy másik tagországban. A tárgyalások során sikerült tisztázni, hogy a rendelet nem helyettesítené például az uniós értékek megsértésének kockázatai miatt elindítható 7. cikkelyes eljárást. A kormányközi döntéshozó testület, az EU Tanács jogi szolgálata többek között azt kifogásolta az eredeti javaslatban, hogy hasonlóságot mutat a közösségnek a jogállam betartatására szolgáló egyéb eszközeivel, és nem definiálja egyértelműen, hogy mi számít az uniós büdzsé érdekeit sértő magatartásnak. Az Orbán-kormány elutasító álláspontja is nagyrészt ezeken az érveken alapult.
A jogászokkal egyetértésben mostanra sikerült viszonylag pontosan meghatározni az esetleges pénzügyi szankciókat kiváltó okok körét, így nagyobb esély mutatkozik az egyetértésre, mint korábban — fogalmaztak finn elnökségi források. Hangsúlyozták egyúttal, hogy a tárgyalt rendelet nem a büntetést, hanem annak megelőzését szolgálná.
Az elképzelések szerint 2021 után az Európai Unió döntéshozó intézményei az eddigieknél szigorúbban kérnék számon a tagállamokon a brüsszeli támogatások rendeltetésszerű elköltését. Jobban odafigyelnének arra, hogy a közigazgatási szervek, az ügyészségek és a bíróságok a politikától függetlenül és megfelelően védelmezik-e az EU pénzügyi érdekeit. Vizsgálnák, hogy a költségvetést végrehajtó intézmények eljárnak-e a csalás és korrupció ellen, tiszteletben tartják-e a közbeszerzéssel kapcsolatos hazai és uniós előírásokat, és ha nem, akkor az igazságszolgáltatás vajon képes-e hatékonyan fellépni a mulasztások ellen.
A tagállamok jelenleg tárgyalják, hogy a majdani jogszabály mennyire pontosan, világosan és kimerítően határozza meg a szankciót kiváltó okokat. Vita tárgya az is, hogy az egyes uniós intézmények milyen beleszólást kapjanak a lehetséges pénzbüntetés kiszabásába. A tavalyi előterjesztés szerint az Európai Bizottság javaslatát a támogatások felfüggesztésére vagy csökkentésére csak akkor lehetne megakasztani, ha azt a kormányok minősített többséggel leszavaznák. Sok főváros ennél nagyobb befolyást szeretne az EU Tanácsának.
Döntés a jogállam és a büdzsé összekapcsolásáról csak a jövő év második felében várható.
