Magyarország, a Cseh Köztársaság és Lengyelország nem teljesítette az uniós jog szerinti kötelezettségeit, amikor elutasította nemzetközi védelemre szoruló menedékkérők EU-n belüli áthelyezését. Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka csütörtök délelőtt ismertette indítványát, amelyben elutasította a három “alperes” érvelését a nevezetes kvótaperben.
Eleanor Sharpston szerint a tagállamok nem hivatkozhatnak a közrend fenntartására, illetve a belső biztonság megőrzésére, ha azért nem hajtanak végre egy uniós jogszabályt, mert nem értenek vele egyet. A jogász szerint maga az uniós jog biztosítja a tagállamok számára a megfelelő mechanizmust, hogy nemzetbiztonsági, közrendi aggályaikat kezelni tudják. Azt a magyarázkodást is elutasította, hogy a kérelmek hatalmas számának feldogozása kockázatokkal jár, és ez mentesíti az érintett országokat a határozat teljesítése alól.
Sharpston bíró azt is hangsúlyozta, hogy a jogállamiság tiszteletben tartása a kötelezettségek teljesítésével jár. “E kötelezettségek amiatti mellőzése, hogy azok egy adott helyzetben kellemetlenek vagy népszerűtlenek, veszélyes első lépés a jogállamiság vezérelte rendezett és strukturált társadalom lebontásának irányába. A rossz példa különösen ártalmas akkor, ha azzal tagállam jár elöl” — fogalmazott. A főtanácsnok megjegyezte, hogy a szolidaritás elve olykor szükségszerűen a terhek megosztásának elfogadását jelenti.
Az EU Bíróságának nem kell elfogadnia a főtanácsnok indítványát, de az esetek túlnyomó részében az ítélet megegyezik a véleményével. Verdikt jövőre várható.
Az Európai Bizottság (EB) 2017. június 15-ikén indított kötelezettségszegési eljárásokat Csehország, Magyarország és Lengyelország ellen, mert úgy ítélte meg, hogy megszegték jogi kötelezettségeiket a menedékkérők áthelyezésével kapcsolatban. Minthogy a három tagállam később sem tett eleget kötelességeinek, az EB az év decemberében az EU Bírósága elé citálta őket. A per elhúzódott, és 2017. szeptemberében letelt a menedékkérők áthelyezésére megszabott két év. Elfogytak a menedékkérők is, ettől függetlenül a bíróság megállapíthat kötelezettségszegést, majd az Európai Bizottság javasolhat pénzügyi szankciót.
