A Mars meghódításának lenyűgöző feladata továbbra sem halványult el, de a Holdért folytatott versengés már nemcsak a Mars elérését célozza meg. A Hold önmagában is megér minden erőfeszítést, és erről az erőfeszítésről egyre több bizonyíték kerül napvilágra.
Az orosz hírportálok egymással vetekedve betekintést nyújtanak ebbe a versenybe. A Fanzon-portal.ru miközben meggyőződésének ad hangot, hogy a közelgő évtizedek az államok és a magáncégek versenyétől lesz hangos, számba veszi a már működő Hold-programokat. Idén a kínaiak tűnnek a legaktívabbaknak. Az év elején a Csang’o- 4 űrszonda elsőként a történelemben a Hold Földről nem látható oldalán, a Kármán Tódorról elnevezett kráterben landolt. Szeptemberben érkezett a hír arról, hogy a szondából kigördülő holdjáró fénylő, gélszerű anyagot fedezett fel. Többet erről nem tudunk, azt azonban igen, hogy Kína tartós emberi jelenlétet szeretne biztosítani a Holdon, és ennek érdekében 2030 tájékán egy holdbázist akar létrehozni.
Kína számára a következő nagy lépésre decemberben kerül sor, amikor mesterséges intelligenciával ellátott szondájának le kell szállnia a Holdra, majd munkája végeztével visszatérnie a Földre. Az azt követő szondák a Hold déli felén robotizált kutatóállomásokként működnének. Innen vezet az út az emberek által működtetett állomásokig.
Sokáig úgy tűnt, az Apollo-program befejeztével az Egyesült Államokat többé nem érdekli a Hold. A század elején aztán a NASA váratlanul bejelentette, hogy visszatér a közeli égitestre. 2009-ben három szondát is felküldött, hogy elemezzék a Hold-felszínt és keressenek vízre utaló nyomokat. Idén találtak is vizet a Holdon. A 2011-ben felküldött eszközök a gravitációs mezőt és az égitest összetételét vizsgálták. Magáncégek többtucat szondát terveznek felbocsátani a következő években, a NASA pedig az „Orion” űrhajón dolgozik, amely kozmikus taxiként négy ember Holdra szállítására lesz alkalmas.
Oroszország az elmúlt években állandóan módosította Hold-misszióinak időpontját. Eredetileg 2015-ben szerették volna megkezdeni a Luna-25 állomás kutatásait, most már 2024-ről beszélnek. A Luna-25, majd 26, 27 és 28 feladata az lesz, hogy az égitest belső felépítéséről, kémiai összetételéről továbbítson adatokat és tanulmányozza az exoszférát. Az orosz tervekben szerepel a Hold-turizmus megszervezése 2030-ra, a Hold-bázisok felépítését azonban csak 2035-re jósolják.
Tudós körökből a RIANovosztyi hírügynökség olyan értesülés birtokába jutott, hogy 2025-ben bocsátják fel a Luna-27 leszálló egységet, 2027-ben pedig egy mini Holdjárót a Luna-28 automata leszálló állomással. Az lesz a feladata, hogy a Hold déli pólusáról talajmintát küldjön vissza a Földre fagyott állapotban. A mini Holdjáró súlya 30-100 kilogramm lesz, óránként maximum 3 kilométeres sebességgel halad mintegy 30 kilométer távolságra. Egy évre tervezik a működését. 2028-ban a Luna-29 már egy nehéz Holdjárót juttat el az égitestre. Ha a nemzetközi kapcsolatok alakulása lehetővé teszi, a programban részt vállalnak német tudósok is. Az egyelőre nem világos, miben hozhat újat a talajminta elemzése a hetvenes évek hasonló küldetései után.
A Holdért folytatott versengés részese India, Izrael és Japán is. India 2008-ban állította Hold-körüli pályára az első indiai űrszondát, azonban néhány hónapon belül megszakadt vele a kapcsolat több sorozatos hiba miatt. Mégsem volt eredménytelen: megerősítette, hogy a Hold déli sarkvidékén vízjég található. Az idén felbocsátott Csandrajáan-2 szonda leszálló egységével pillanatokkal a leszállás előtt szakadt meg a kapcsolat.
Izrael első holdszondáját amerikai segítséggel februárban indította útnak, de összetört leszálláskor. Japán Indiával közösen küld 2023-ban űreszközt a Holdra, nehézrakétát bocsát rendelkezésre a fellövéshez és ő szállítja a holdjárót is.
