Oroszlán, feszület, koponya és bíborosi kalap: Szent Jeromos jelképei mind megtalálhatók azon a XVI. századi flamand festményen, amely a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárában látható. De egyszerű ikonográfiai megközelítéssel nem írható le e képnek a szépsége sem. Lehet, hogy a hatalmas múzeumot járva csak néhány pillanatot töltenénk el a mű előtt és nem tűnődnénk el azon, az inkább emberarcú oroszlán miért mosolyog a bibliafordító mögött, és miért van a Szentírás kinyitva az okos és a balga szüzek példázatánál. Ha közelebb akarunk kerülni egy – akár találomra – kiválasztott műalkotáshoz, muszáj vissza-visszajárni a múzeumba.
„Egyszerűen csak megpróbálom nézni a képet. Elfelejteni az ikonográfiát. Rájönni, hogyan működik… Ez nem szokás a művészettörténetben. De talán ideje lenne, hogy ez megváltozzon. Ha a művészetnek volt története, és ha még mindig van, az a művészek munkájának köszönhető, és részben annak, ahogyan ők nézték a múlt műveit, ahogyan magukévá alakították őket. Ha nem próbálja megérteni ezt a tekintetet, megtalálni egy régi képben azt, ami a későbbi művész tekintetét magára vonhatta, akkor lemond a művészettörténet egy részéről, épp a legművészibbről” – írja Daniel Arasse művészettörténész Festménytalányok című művében.
A Szépművészeti Múzeum öt éve indult sorozata, a Textúra egy kicsit még ennél is tovább lép: a képzőművészeti alkotások kortárs irodalmi és színházi parafrázisával kívánja ráirányítani a figyelmet egy-egy klasszikus műre, és megmutatni, azok milyen új jelentést hordozhatnak a XXI. század emberének. A kiválasztott alkotások, az előttük zajló irodalmi szövegek és színházi jelenetek segítségével időben és térben végigjárja a látogató a múzeum állandó gyűjteményeit is, de a Textúra inkább szellemi és érzéki utazás. (Ez érvényes a gyerekeknek szóló változatra, a Mini Textúrára is.)
A múzeum rekonstrukciója idején a Textúra a Magyar Nemzeti Galériában volt látható, a november 5-én induló új évad újra a Szépművészetiben lesz. A Kossuth-díjas Valló Péter rendezésében hét író-költő – köztük a júniusban elhunyt Térey János – irodalmi szövegeit mutatják be színészek. A feltehetően legifjabbik, Bagi Marcell tegnap Szent Jeromos képe előtt Dragomán György Zebracsont című monológjával ütötte szíven a nézőt. „Mióta nagymama senkit nem ismer meg és kórházba került, azóta nagyapa nem akar velem oroszlánosat játszani” – hallhattuk a plüssoroszlánt szorongató fiútól.
