Több hetes sorozatos parlamenti szavazatvesztés után Boris Johnson váratlan fölénnyel, 438 igen és 20 nem szavazattal földcsuszamlásszerű győzelmet aratott kedd este az alsóházban, megnyitva az utat a négy év alatt harmadik általános választás előtt a szigetországban. A királyi szentesítésig vezető, várhatóan akadálymentes folyamat után az országgyűlés jövő szerdán, éjfél után egy perccel oszlik fel. Ezt követően a kormány választás előtti “purdah”, csendes üzemmódba megy át, a köztisztviselőktől pedig szigorúan elvárják, hogy ne folytassanak olyan tevékenységet, mely megkérdőjelezi pártatlanságukat. Az új helyzetben minden bizonnyal nem kerül sor a világszerte nagy népszerűségnek örvendő házelnök, az október 31-én visszavonulni készült John Bercow utódjának megválasztására, így a világ még néhány extra napig élvezheti rendkívüli produkcióit.
A Konzervatív Párt kétszámjegyű vezetéssel kezdi meg az egyelőre nem hivatalos kampányt. A Press Association legfrissebb poll-összesítése szerint a kormánypárt átlagosan 38 százalékon áll, alaposan lehagyva a 23 százalékos Munkáspártot. A feljövőben lévő Liberális Demokraták 18 százalékról, a Brexit Párt 11 százalékról indul. Jeremy Corbyn, az ellenzék vezére azt a benyomást próbálta kelteni, amikor késznek mutatta magát a választás kiírásának támogatására, hogy soha ennyire nem várt egy erőpróbát és napi megemelt mennyiségű zabkásával igyekszik növelni energikusságát. A még soha semmilyen kormányzati tisztséget nem viselt veterán politikus abba kapaszkodhat, hogy a Theresa May által elfuserált 2017-es voksot megelőzően a Munkáspárt átlagosan 20 százalékkal kullogott a konzervatívok mögött, ám a választás napján mindössze 3 százalékkal teljesített rosszabbul.
Az Egyesült Királyság közvélemény-kutatási orákuluma, Sir John Curtice friss előrejelzése szerint a választásból a kisebb pártok kerülnek ki jobban. Biztosra veszi, hogy az új parlamentben rekord mennyiségű nem-konzervatív és nem-munkáspárti képviselő harcol majd a zöld padsorokban rendelkezésre álló ülőhelyekért. Mint erről a londoni hírcsatornán, az LBC-n beszélt, százat is meghaladhatja a két nagy párton kívüli új honatyák száma. Ennek abból a szempontból van jelentősége, hogy így akár a konzervatívoknak, akár a Munkáspártnak nehezen jönne össze a kormányzáshoz szükséges működőképes parlamenti többség.
Kevesen vonják kétségbe, hogy Boris Johnson csak meggyőző győzelem esetén nem az egyik legrövidebb ideig hatalmon lévő kormányfőként vonul be a brit történelembe. Az elmúlt két év tapasztalata alapján a konzervatívok csak önmagukra támaszkodhatnak, az északír Demokratikus Unionista Párttal kötött együttműködési megállapodás az egyetlen igazán fontos kérdésben, a Brexitben fabatkát sem ért. A Munkáspárt legalábbi elméletileg a Liberális Demokratákkal, a Skót Nemzeti Párttal és az egyetlen mandátumát remélhetőleg megőrző Zöld Párttal is képes lenne koalíciót alkotni.
Az 1923 óta első decemberi parlamenti választás meghatározó témája 2017-hez hasonlóan a Brexit lesz. Ha a győzelmet Boris Johnson szerzi meg, januárban tető alá kívánja hozni az Unióból való kilépést. Ha a Downing Street 10. új lakóját Jeremy Corbynnák hívnák, a Munkáspárt új megállapodást próbálna kicsikarni Brüsszelből és azt népszavazásra bocsátaná. Westminster legkövetkezetesebben eurofíl pártja, a Liberális Demokraták készek semmibe venni a 2016-os referendum eredményét és visszavonni az 50. cikkely aktiválását.
A maradás vagy távozás kérdése olyan mértékben határozta meg a pártok politikáját és osztotta meg 2016 óta a közvéleményt, hogy a szavazópolgárok passzivitása nehezen képzelhető el. Akármilyen zord és ködös is lesz az időjárás, akármennyire is korán sötétedik majd, vagy lesznek csúszósak az utak, a fegyelmezett brit lakosság nem fog távolmaradni az urnáktól. Az a Munkáspárt által előterjesztett javaslat viszont, hogy a szigetországban élő európai állampolgárok is leadhassák voksukat december 12-én, nem is került napirendre.
