Az érték kedden, a Külgazdasági és Külügyminisztériumban tartott fura sajtórendezvényen nem hangzott el és vélhetőleg az erről szóló szerződés mai, ünnepélyes aláírása során sem kerül szóba. Az összeg alacsonyabb a korábbi adatokból következőnél. Úgy tudjuk, az orosz fél hordónként 15 dollár kártérítést fizethet a Molnak. A magyar energiacég az eset után még százezer, augusztusban viszont már kétszázezer tonnára tette az általa átvett koszos nyersanyag mennyiségét. Utóbbi számértékből számításaink szerint legalább húszmillió dollár adódna. A szerződést így vélhetőleg a százezres mennyiségre kötötték.
Mint emlékezetes, április végén az orosz kitermelőknél szennyeződés került az Európát nyersolajjal ellátó Barátság vezetékbe. Ezt észlelve a csővégi államok – nálunk a Mol – május végéig elzárkóztak a szállítmányok átvételétől. Ez idő alatt a Mol százhalombattai és pozsonyi finomítóját a cég kereskedelmi és az ország biztonsági tartalékaiból, valamint a tengeri szállítmányokat fogadni képes Adria-vezetékről látta el. Majd a Mol átvett több százezer tonna szennyezett kőolajat, ami az azóta érkező jó minőségű anyagba keverve hasznosítható. A Molnak, ami az eset során az ország biztonsági tartalékainak közel felét felhasználta, készleteinket az év végéig újra fel kell töltenie. Az eset kapcsán Oroszországban büntetőeljárás zajlik, a vevőknek kártérítést ígértek.
E tárgyalások ugyanakkor a különböző államokkal eddig kevéssé zajlottak gördülékenyen. Amiként arra Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnapi beszédében is emlékeztetett, Magyarország az első, amellyel az orosz fél megállapodott. (Ez szintén a Mol többieknél engedékenyebb hozzáállására utal.) Az eseményen az orosz fél - Vagit Alekperov, a kőolajat értékesítő orosz Lukoil fő tulajdonosa és vezére, valamint Nyikolaj Tokarev, a felelősséget korábban magára vállaló orosz állami vezetékcég, a Transznyefty elnöke személyében - a legmagasabb szinten képviselte magát. Az ugyanakkor, hogy a tájékoztató előtti percekben a személyzet a háttérül szolgáló orosz zászlókat magyarra cserélte, azt sejteti, hogy eredetileg beszéddel is készültek, ám végül csak a közönség soraiban foglaltak helyet.
A májusi esetet beszédében Hernádi Zsolt Mol-vezér, illetve Szijjártó Péter egyaránt egyszeri fennakadásnak nevezte, ami az orosz féllel folytatott építő jellegű tárgyalások nyomán mára rendeződött, így változatlanul állnak az oroszokkal folytatott hosszú távú együttműködés elébe. A külügyér szokása szerint ennél tovább ment, éles hangon ostorozva azokat a (jelen nem lévő) német és francia energiacégeket, amelyek a hangzatos oroszellenes nyugati kinyilatkoztatások dacára nálunk is mélyebb kapcsolatokat építenek Moszkvával. Azért vagyunk szinte kizárólag az orosz energiaforrásokra utalva, mert szövetségeseink nem végezték el a házi feladatukat - tette hozzá. Ezzel „déli szomszédaink”, így a horvátok és a románok gázipari hezitálására célzott. A fideszes politikus utalt a csurig töltött gáztárolóinkra és szerinte az oroszok Paks 2-es fejlesztése is halad. A Mol és orosz partnerei között a petrolkémiában lát továbbfejlődési lehetőséget.