November 5-én, kedden délelőtt 11 órára hívta össze a Fővárosi Közgyűlés alakulóülését Karácsony Gergely a Városháza Dísztermébe. Az új főpolgármester érdemi javaslatokkal készül az első ülésre – írja az Index - szám szerint 15-re.
Helyettest választ, elődöt jutalmaz
Az előterjesztések között olyan pontok szerepelnek, mint a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet módosítása, a főpolgármester illetményére, és egyéb juttatásokra vonatkozó tervezet.
Budapest új vezetője emellett tervei szerint javaslatot tesz a főpolgármester-helyettesekre is. A hírportál úgy tudja, hogy négyen aspirálnak erre a posztra, a DK Gy. Németh Erzsébetet, az MSZP Tüttő Katát, a Momentum Kerpel-Fronius Gábort, Karácsony pártja, a Párbeszéd pedig Dorosz Dávidot jelölheti főpolgármester-helyettesnek.
Karácsony ugyanakkor mindezeken a formalitásokon túl javaslatot tesz arra is, hogy elődjének, Tarlós Istvánnak a törvény által előírt három havi végkielégítésen kívül további végkielégítést fizessen a főváros.
A közgyűlés mindezek után megválasztja majd az újjáalakuló fővárosi szakbizottságok tagjait is, de lesznek más személyi döntések, így például a főváros Rendészeti Igazgatóságát érintő, vélhetően személycserék.
• Karácsony 7. napirendi pontja az„Ezaminimum!” antikorrupciós minimumprogramra vonatkozó javaslata, de a főpolgármester korábbi ígérete szerint a következő pontban lép a Római-part ügyében is:
• változtatási tilalom elrendelésére tesz javaslatot a Római-part területére.
Karácsony "Szent István szobrának elhelyezésével összefüggő egyes kérdésekről" is kilátásba helyezett egy javaslatot,
• létrehozná a Fővárosi Érdekegyeztető Tanácsot,
• döntene a Városliget fejlesztésével összefüggő egyes kérdésekben is, ennek jelentősége az, hogy az Orbán-kormány több képviselője azt kérte, a főváros mihamarabb határozotton a Liget ügyéről.
Noha az idevágó előterjesztés még nem ismert, az már világos, mit takar a 12. napirendi pont, amelyben Karácsony arra tesz javaslatot, hogy
• a fővárosban ne alkalmazhassák az önkormányzati vállalatok az úgynevezett "rabszolgatörvényt".
• A 13. napirendi pont a sokat citált klímavészhelyzet kihirdetése, és noha még ez az előterjesztés sem ismert, nagy kérdés, milyen konkrét intézkedéseket von magával ez a közgyűlési döntés.
Ezt követően Karácsony Gergely az Egészséges Budapest Program továbbfejlesztésére is javaslatot tesz,
végül, a 15. pontban pedig egy ugyancsak izgalmas téma következhet:
• Javaslat egyes reklámozási célú felületek hasznosításáról szóló koncepció kidolgozására – írja a lap.
A közgyűlés valószínűleg nem tesz keresztbe
Nagy kérdés persze, hogy hogyan fogadják Karácsony javaslatait az új közgyűlés tagjai. Elvileg persze a főpolgármesternek nem lehet gondja a többséggel, hiszen a Fővárosi Közgyűlésnek 33 tagja van: a közvetlenül választott főpolgármester, a 23 kerület polgármesterei, továbbá 9 képviselő a fővárosi kompenzációs listáról szerez mandátumot, ezek az eredmények tehát már mind jogerőre emelkedtek.
A 33 tagú Fővárosi Közgyűlésbe – a főpolgármestert, a polgármestereket, valamint a kompenzációs listás képviselőket is beleszámítva – a Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP 18, a Fidesz–KDNP 13 tagot küld, és tagja a közgyűlésnek két független (noha a Fidesz–KDNP által támogatott) polgármester is
Felállhat a fővárosi V4-ek
Karácsony Gergely budapesti főpolgármester a lengyel Gazeta Wyborcza napilapnak adott interjújában meghirdette a szabad városok paktumát, amibe a visegrádi országok fővárosait, Varsót, Pozsonyt és Prágát vonná be. Az interjút szemlézte a német Die Welt és a hazai média is. A szövetséggel Karácsony azt szeretné elérni, hogy az uniós fejlesztési pénzek közvetlenül a fővárosokhoz kerüljenek, ne a kormányokhoz.
A négy főváros hasonló helyzetben van: mindenhol ellenzéki polgármester dolgozik, aki konfliktusban áll az országot irányító konzervatív-jobboldali hatalommal. Karácsony ezzel a tervvel szeretné elkerülni, hogy forrásmegvonással büntessék a fővárosokat a kormányok jogállamiságot sértő intézkedéseiért.
Rendkívül merész tervről van szó, hiszen ezzel Karácsony nyíltan a nemzeti kormányok "kijátszását szorgalmazza az uniónál". Karácsony erre a felvetésre azt válaszolta, hogy tervéről már beszélt Frans Timmermansszal, az Európai Bizottság alelnökével, aki ezzel kapcsolatban „együttérzőnek” mutatkozott. Ennek oka az lehet, hogy az EU kapcsolata meglehetősen konfliktusos Varsóval a lengyel igazságügyi reform 2015-ös bevezetése óta, amely a lengyel kormánynak lehetőséget ad a bíróságok ellenőrzésére. Ez pedig az EU szerint egyértelműen megsérti a jogállamisági kritériumokat.
Karácsony tervével az is kiküszöbölhető lenne, hogy azok a városok, ahol a jogállamiságot meg nem sértő vezetők vannak, ne szenvedjenek az EU-s források a jogállamiság megsértése miatt kiszabott esetleges forrásmegvonásoktól.
