Az építészeti értékekre fogékony embereknek felesleges bizonygatni, sok használaton kívüli ipari épületet érdemes megmenteni. Híres európai példa a párizsi Orsay pályaudvar átalakítása: 1977-ben döntöttek úgy, hogy a pályaudvart képzőművészeti múzeummá alakítják át, 1986 óta a Musée d'Orsay világhírnévre tett szert a XIX. századi gyűjteményével. Az egykori hamburgi kakaóbabraktár 2006 és 2017 alakult át koncertpalotává, ma az Elbphilharmonie-ba szinte kiváltság bejutni. Hasonló „átalakító” gondolatai már az 1960-as években voltak Korniss Dezső festőművésznek: ő Szentendrén a Bogdányi úti százéves malomba álmodott képzőművészeti központot.
Szentendre a festők városa – szokták mondani, a szlogen mögött a valóság: több száz alkotóról van szó, akik közül sokan akkoriban kevéssé jutottak bemutatkozási lehetőséghez. Még az sem, aki nem a tűrt, vagy a tiltott kategóriába tartozott. Deim Pál festőművész az 1970-es években ismételte meg Korniss javaslatát az egykori gőzmalom épületének átalakítására, ám annak az 1980-as években inkább hotelként látták a jövőjét, azonban a lehetséges (nyugat)német befektetők elálltak a szándékuktól.
Deim Pál és számos képzőművész, építész, továbbá a város önkormányzata 1991-ben hívta életre a Szentendre Művészetéért Alapítványt, hogy a beomlott tetejű, rogyadozó épület múzeumként éledjen újjá, ahol a szentendrei művészek is megmutathatják magukat. (Deimtől a stafétát később Farkas Ádám szobrászművész vette át.) Az álom merésznek tűnt, még úgy is, hogy a város többi múzeuma sem volt akkoriban túl jó állapotban. Volt, amelynek üvegfalait vandálok verték szét, be is zárt, a népszerű Kovács Margit Múzeumból mindössze az illemhely hiányzott.
A megvalósítás érdekében az alapítvány művészei felajánlották az alkotásaikat. Az első milliók tőlük, valamint Szentendre németországi testvérvárosából, Wertheimből folytak be – ami végül arra volt elegendő, hogy a legszükségesebb munkákat elvégezzék az időközben életveszélyessé vált épületen. Az első nagyobb kormányzati támogatás 1997-ben érkezett meg, két évvel később a felújított malom megnyílhatott kiállítóhelyként. Igaz, csak az épület egyharmada lett kész, ám az építkezés 2000-re és 2001-re tervezett folytatásához a kultusztárca nem járult hozzá a szükséges összeggel.
A szentendrei MűvészetMalom végső megvalósulásához az Európai Unió támogatása is kellett. A múzeum 2010 augusztusában zárt be, és másfél év alatt sikerült a pontot feltenni az i-re. Ami dióhéjban: új épületszárny, új terek, és mintegy 1500 négyzetméteres kiállítótér. A középső épületrészt nyitott térként hagyták meg, a csupasz téglákkal is megőrizve az épület romantikáját. A MűvészetMalom az ambícióiból azóta sem adott alább: a Ferenczy Múzeumi Centrum égisze alatt nemcsak a legjelentősebb vidéki kiállítóhely, hanem a régió kortárs művészeti központja címére is pályázik.
