Soha senkinek nem mondtam még el, amit itt most nektek.
Én, Sárközi Richárd…
átlagos vagyok.
Ha rendelek a netpincértől 1950 a kaja, és 2000 a minimális rendelés.
Egy feleségem van, két gyerekem. Ami ugye azért szar, mert ha fordítva lenne, lenne egy feleség, aki vigyázna a gyerekre, amíg a másik eljön megnézni SP OB-ra.
Anniyra átlagos vagyok, hogy a bakancslistám pelenkavásárlással kezdődik.
Annyira átlagos vagyok, hogy a mikrofont nem kell megigazítani utánam
És az öltözködésem? Több mint norm core. Norm hardcore.
Annyi fordulat van az életemben, mint egy slow motion, loopolt Tarr Béla filmben.
És persze sosem voltam még édeshármasban. Bezzeg négyes-hatoson.
Szlogenem a merjünk nem nagyok lenni
Lehetnék az új Napóleon, de ahhoz magas vagyok.
Deák Bill, túl sok a lábam.
Kölcsey, két szemem van.
Van Gogh, de sztereó vagyok.
Michael Jackson, de nem vagyok eléggé pedofil.
József Attila, de három napja az izgulás miatt megeszem a sokat és a keveset.
Veszélyes ezekben az időkben átlagos lenni, mikor mindenki túlságosan önmaga.
Légy hiteles! – és egész életedben megfizeted.
Légy önmagad! – de mi van, ha igazából egy fasz vagyok?
Légy egyedi! – minek, hogy legyen egy tematikus Instád, mert te tudsz a legjobban tusrajzzal hátulról rinocéroszt rajzolni?
Én azt mondom, légy átlagos, és legyél büszke rá! Én például átlagon felül vagyok átlagos.
Sokáig kerestem, miben vagyok különleges, hogy a gyerekeknek majd megmutatom.
Pl. extrém a tájékozódási képességem: otthon a vécére is GPS-szel járok
A Rubik-kockát 30 perc alatt SEM rakom ki.
Tudok halálcsillagot hajtogatni, mutatom: halálcsillag, halálcsillag, halálcsillag
Tudok kortárs költőket idézni: Tej
Tudok mondani 5 fontos magyar írónőt, de ebből három a Nemes Nagy Ágnes.
Tudok Európa egyik legjobb városában Európa egyik legszarabb fizetéséből élni.
Tudok felnőtt lenni, vagy legalábbis meg tudom nézni a YouTube-on, hogy kell csinálni.
Tudom, hogy a legginges fitneszsegg az Insta Dancsó Petije.
Tudom, hogy mit kell 2019-ben adni a népnek: bagettet és cirque de soleilt
Én tudatosan vagyok átlagos, és a tudatosság a szorongás melegágya.
Félek, annyira átlagos vagyok, a hangos egyszer csak bemondja, hogy Sárközi Richárdot önmaga várja a bejáratnál.
Közben persze annyira különleges akarok lenni, hogy annál nincs átlagosabb.
Úgy kopaszodom, mint mindenki, úgy eszem, alszom, baszom, mint mindenki, úgy születtem és halok meg, mint mindenki.
Én…
ne lennék…
átlagos?
Nem is értem, mit keresek itt fent, visszamegyek inkább közétek.
