Polt kilencéves mandátuma decemberben jár le, az Országgyűlés 2010. december 6-án választotta legfőbb ügyésszé. Polt 2000 és 2006 között egyszer már betöltötte a legfőbb ügyészi tisztséget.
Az Alaptörvény szerint "a legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges". Mivel Polt 1955-ös születésű, megválasztása esetén nem tudja majd a teljes kilencéves mandátumát kitölteni, hiszen 2025-ben 70 éves lesz, márpedig az ügyészek jogállásáról szóló törvény szerint a legfőbb ügyész megbízatása megszűnik - egyebek között - akkor, ha betölti 70. életévét.
Ugyanakkor a törvény lehetőséget ad arra, hogy ha a legfőbb ügyész megbízatása mandátumának lejártával, illetve a 70. életév betöltésével szűnik meg, akkor a legfőbb ügyészi jogköröket az új legfőbb ügyész megbízatása kezdetéig gyakorolja. Ez a szabályozás azonban csak erre a két esetre vonatkozik, minden más esetben - lemondás, felmentés, és így tovább. - távozik a legfőbb ügyészi posztról. (Korábban az Országos Bírósági Hivatal elnökére a legfőbb ügyészhez hasonló szabályozást alkotott a Fidesz-KDNP, tehát az OBH-elnök is gyakorolhatta volna megbízatási idején túl az elnöki jogköröket bizonyos feltételek mellett, ám a Velencei Bizottság nyomására ez a passzus kikerült a jogszabályból.)
Polt így mindaddig maradhat posztján 2025-ben is - a mai szabályozás mellett -, amíg utódát meg nem választják. És könnyen elképzelhető olyan helyzet, hogy a parlament nem tud kétharmaddal új legfőbb ügyészt választani, vagyis Polt a helyén marad. Mindez azért érdekes, mert Polt Péter egykor a Fidesz képviselő-jelöltje volt és legfőbb ügyészi tevékenysége során számtalan kritika érte a mai kormánypártok melletti elfogultsága miatt. A legemlékezetesebb talán, amikor az EU pénzt követelt vissza a miniszterelnöki vej volt cégének pályázatai miatt, de az ügyészég szerint minden rendben volt.
