Tavaly összesen 1 248 685 ügy érkezett a bíróságokra, ebből 981 ezer volt az úgynevezett nemperes (szabálysértési, cég, végrehajtási és egyéb) ügy, 267 ezer pedig a peres ügy. 2018-ban a bíróságok összesen 1 294 081 ügyet fejeztek be, s a befejezett ügyek száma minden szinten, a peres ügyeknél is meghaladta az érkezett ügyek számát. 2018. december 31-én országosan 231 068 ügy volt folyamatban, ami 24,5 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. A folyamatban lévő ügyek száma az összes bírósági szinten – így a Fővárosi Törvényszéken is - alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Mindez az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének múlt héten közzétett 2018. évi beszámolójából derül ki.
2016-ban még 1 411 569, 2017-ben pedig 1 404 383 ügy érkezett a bíróságokra, a tavalyi komoly ügyszám-csökkenésre az OBH-elnök beszámolója nem ad magyarázatot, hacsak nem tekintjük annak azt a megjegyzést, hogy „az OBH 2017 során is felülvizsgálta több adatgyűjtését”. Pedig az új polgári perrendtartás – amelyről Handó Tünde hosszan értekezik – bevezetése az év elején biztosan visszavetette a beadott polgári szakos ügyek számát, ahogyan erről lapunk többször írt, de ez a beszámolóból nem derül ki. Mindenesetre 2017-es beszámolójában az OBH-elnök még fontosnak tartotta leírni, hogy az új polgári perrendtartás 2018. január 1-i bevezetése miatt, 2017 végén megnőtt a beadott polgári ügyek száma. Az ügyfelek és az ügyvédek számára is új, megnövekedett követelményekkel járó perrendtartás nem épp ügyfél-barát, pedig az OBH elnökének beszámolójának első mondata úgy fogalmaz: „A magyar bírósági szervezet nap mint nap az ügyfelekért dolgozik.”
Handó Tünde szerint a bíróságok egyik legfontosabb mutatója a befejezett, illetve folyamatban maradt ügyek száma: tavalyelőtt a bíróságok összesen 1 397 268 ügyet fejeztek be és 2017 végén országosan 305 849 ügy volt folyamatban, 2016-ban összesen 1 445 064 ügyet fejeztek be és az év végére 319 599 ügy maradt folyamatban. A tavalyi 231 ezer folyamatban maradt ügy ehhez képest nagyon szép szám. És a beszámolóból általában is a jó teljesítmény, az elégedettség hangja szól. Ahogy 2018 májusában a Handó mellett kiálló vezetők írták, “Magyarország bírósági szervezete az Alaptörvény szelleméhez méltó valós hatalmi ág. Bíráink szakmai tudása kiemelkedő, az ügyhátralék folyamatosan csökken, az ítélkezés egyre időszerűbb, az oktatást megújítottuk, a tárgyi feltételek jelentősen javultak és nem utolsó sorban a bírói önkormányzatiság kiteljesedett az elmúlt hat évben.”
Persze vannak nehézségek is, ehhez a beszámolónak az Országos Bírói Tanáccsal (OBT) foglalkozó részéhez kell lapozni. Itt kiderül, hogy az új OBT-t 2018. január 15-én választották meg és hogy a 28 megválasztott tagból és póttagból 17 lemondott, így a tagok száma 11 főre csökkent. Ezért és a közigazgatási és munkaügyi bírósági szint képviseletének hiánya miatt „a testületi működés legitimitása megkérdőjelezhető”. Handó ennek ellenére „biztosította az OBT tagok számára a működésük infrastrukturális és pénzügyi feltételeit”, ám „az OBT az OBH elnöke által adott tájékoztatásokat, kérdéseket, felvetéseket jellemzően figyelmen kívül hagyta jelentései, határozatai megfogalmazásakor”. A beszámoló szerint az OBT működése politikai vitákat gerjesztett, s a tanács Handó ellen dolgozik: „Az OBT működésének az alaphangját meghatározta a megválasztáskor beharangozott minősítésük, miszerint „forradalmi OBT” alakult. Ezt teljesítette be első jelentésük, amelyben (…) az OBH elnökének pályázatelbírálási gyakorlatát a hazai és a nemzetközi sajtó felé, majd nemzetközi szervek irányába is megismételve „törvényellenesnek” minősítették.” Az OBH-elnök „mindezek ellenére minden lehetséges esetben megfontolta az OBT tagoknak az igazgatási gyakorlat jobbítását célzó felvetéseit és azok alapján megtette a szükséges és lehetséges intézkedéseket”. Handó szerint az OBT és az OBH közötti viták jogalkotói lépések szükségességét vetik fel, „az OBH és OBT közötti jogértelmezési kérdések feloldása fórumának meghatározását, az OBT összetételét és választását, az OBT illetve az OBH elnök jogköreit, de akár a bírói jogállási kérdéseket illetően is”.
