Lassan három hónap telt el azóta, hogy kormányzati nyomásra létrejött az akadémiai kutatóintézeteket bekebelező Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH), de a működése továbbra is átláthatatlan az intézetek dolgozói szerint.
Az ELKH-t augusztus elsején alapították meg, miután a parlament kormánypárti többsége – a hazai és nemzetközi tiltakozások ellenére – megszavazta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megcsonkításáról szóló törvényt. Az MTA kutatóhálózatát hivatalosan szeptember elsején vette át a tudományos kutatások felett nagyobb kormányzati kontrollt biztosító új szervezet, ekkor még többen úgy gondolták, a megalapítás és a fenntartóváltás közötti egy hónap arra szolgál majd, hogy kidolgozzák az új irányítási és szabályrendszert.
Nem így történt. Noha az ELKH november elsején lesz három hónapos, továbbra sincs elfogadott alapító okirata, szervezeti és működési szabályzata. A lapunknak nyilatkozó ELKH-s dolgozók szerint a mindennapokban sem ez, sem maga a fenntartóváltás nem érezteti a hatását: a kutatómunka is ugyanúgy zajlik, mint az MTA-s fenntartás alatt. Ezért is érthetetlen számukra, miért kellett rohamtempóban, erőszakosan elszakítani a kutatóhálózatot az Akadémiától.
Egyesek szerint a kormány csak az erejét fitogtatta, de most kiderült: nem volt kidolgozott terv a kutatóhálózat további működtetésére. Az ELKH-nak ugyan már van vezetője az Orbán Viktor miniszterelnökkel jó viszonyt ápoló Maróth Miklós személyében, de ő a kutatóintézetek irányítása terén még nem nagyon aktivizálta magát. Szeptemberben egy levelet küldött a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének, amiben arról írt: még csak most ismerkedik a rendszerrel. Majd azzal vádolta a kutatókat, hogy sokan közülük túl keveset dolgoznak és túl sok pénzt kapnak.
Mások úgy vélik, a tervek már készen állnak, de az ELKH vezetése és az MTA megcsonkítását levezénylő Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is kivár, a lényeges átalakítások januártól várhatók. Ennek egyik oka az lehet, hogy januárban kezdi meg működését a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács, amelynek döntő szerepe lesz a kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia véglegesítésében, a pénzügyi alapok felhasználásának meghatározásában. A még nagyobb kormányzati felügyeletet biztosítja, hogy a tanács elnöke Palkovics László ITM-miniszter lesz.
Többen attól tartottak a fenntartóváltást követően, hogy „tisztogatás” lesz a kutatóközpontok vezetői között, ám úgy tudjuk, ez végül elmaradt, az eddigi főigazgatók kinevezését megerősítették, kitölthetik mandátumukat.
Több kérdést is feltettünk az ITM-nek a kutatóhálózat jövőjével, az ELKH működésével kapcsolatban, ám azt a választ kaptuk, hogy kérdéseinket illetékességből az ELKH-hoz továbbították. Az ELKH-tól cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást.
