Pontosan kilenc évtizede a New York-i Értéktőzsdén, azon a bizonyos "fekete csütörtökön" olyan mértékű eladási hullám ütötte fel a fejét, amire addig gondolni sem mertek. Ezzel vette a kezdetét az 1929-33-as, az egész világra kiterjedő válság. Mintegy nyolcvan évvel később az ugyancsak Amerikából kiinduló pénzügyi - másodlagos jelzálogpiaci - krízis torkollott világválságba. Mind a két összeomlást a túlzott eladósodás jellemezte, a 2008-2009-es azonban mindenkit váratlanul ért - mondta a Politikatörténeti Intézet kerekasztal-beszélgetésén Király Júlia. Az MNB egykori alelnöke emlékeztetett rá, hogy csak olyan jóslatok hangzottak el abban az időben, hogy "lesz válság", de ennek időpontját nem jelölték meg. Most is nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy közeleg egy újabb krízis, de a kitörésének időpontja jelenleg is teljesen bizonytalan.
Napjainkban azonban egy ilyen krízis nem érné teljesen váratlanul a bankokat és kormányokat, képesek lennének a helyzetet kezelni - fűzte hozzá a közgazdász egyetemi tanár. Ugyanis ma már tudjuk, hogy az államnak, illetve a jegybankoknak a válság során pénzhez kell juttatniuk a gazdaság szereplőit. Az kétségtelen tény, hogy a csődöknek tisztító szerepük van, azonban míg a nagy válság idején vállalatok ezreit kellett felszámolni, addig 2008-2009-ben csak néhány kis bank lett az "áldozat," a nagy társaságok és a meghatározó bankok talpon maradtak. Európában annak is jótékony hatása volt, hogy - elsősorban Mario Draghinak, az Európai Központi Bank most leköszönt elnökének 2012-es beszéde nyomán - a bankoknak sikerült a hitelességüket megőrizni. Az is fontos tanulság volt, hogy a válságot követően csak azokban az országokban volt szükség megszorításokra - például Magyarországon -, ahol nagy volt az államadósság.
Andor László, korábbi foglalkoztatási uniós biztos arra emlékeztetett, hogy a legutóbbi világválság felértékelte a fejlesztési bankok gazdaságsegítő tevékenységét. S a görögországi gazdasági gondok orvoslásában is jelentős szerepet kapott az Európai Unió garanciaalapja.
Király Júlia szerint a legutóbbi válság óta megnőtt az Európai Unió közösségi ereje, amelyre jó példa az uniós bankfelügyelet létrehozása. A mostani időszak azt is bebizonyította, hogy az euró válságáról aligha beszélhetünk. A tagországokat pedig egyre inkább a közös fellépés jellemzi.
